Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
17 Praefectus Praetorühez fordulhattak, végre a király személyéhez, Alsó-Itália 8 kerületében pedig a városi főnökök alatt állottak, kiknek Ítélete ellen szintén fellebbezhettek, de ez nagy költséggel és nehézséggel járt. A jó törvények oltalma s a béke nyugalma új életre keltette az ipart, kereskedelmet és földmívelést s Ennodius Liguriát az emberi aratás anyjának nevezi, mert sok főldmívelőt nevelt.1) Az ős alkotmány szerint is a király volt a legfőbb hadúr, bár a háború indítás és békekötésnél befolyt a népgyülés is és seregét személyesen vezette. Theodorik volt az első, ki a vezényletet egy vezérre bízta. Csak a góthok katonáskodtak, a római éljen békében és élvezze annak áldásait, pajzsa neki a góth.*) Csak különös kitüntetés vagy rendkívüli vitézség szerezhette meg a rómainak a katonáskodhatást. Zsoldot a testőrség kapott; a hadviselés kötelesség volt, de olyan kötelesség, a mi büszkesége volt mindig a góthnak. Birtokáért kardjával és vérével tartozott urának s ez a hübér kezdete. Fegyverrel és élelemmel a Praefectus Praetorii látta el a csapatokat. Azonban a bátorság sem maradt jutalmazás nélkül, maga a király tüntette ki vitézeit.1 2 3) Rendelkezett a birodalom jövedelmével s a koronajavak jövedelme amúgy is fedezte a kiadásokat. Családi kincseit s birtokait jószágigazgatók kezelték, s ügyeltek a királyi jelvényekre is. A pénzverés és kezelés a eomes •sacrarum largitionum dolga volt, kit öt évre választottak. De a posták fentartása, a nyugdíjak, az ajándékok, a sereg felszerelése és élelmezése, a hajóhad stb. mind igen sok pénzt nyeltek el. S nem csak mondta : hogy „nulli grave, quod pro commune ulilitate“4), hanem tettekkel is beigazolta. Rajongott Rómáért s mint Ennodius mondja : „Róma a városok tiszteletre méltó öreg anyja ismét megifjodott.“ És Rómát meg is lehetett csodálni, hol a patríciusok is a legnagyobb fényt és pompát igyekeztek kifejteni s Theodorikot oly dísszel fogadták, hogy a 1) Vita Sancti Gpiphanii. 2) Clipous illő exercitus, nostris quietem dobét dare Romanis. Var. VII. íi. Gothi, qui ot. in paeo numerosos vobis populos faciunt et universam rém publicam per bolla defendunt. 8) Et ideo praesente jussione mandamus, ut octavo Iduum Juniarium die, Deo auxiliante ad praesentiam nostram venire debeatis, qui solemniter regalia bona suscipilis, si venire protinus festinatis. 4) Var. V. 20. VII. ii. IV. 5. Studio rei publicae semper invigilamus. Var. IX. 10. Longa quies culturam agris praestitit et populos ampliavit. 2
