Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902

Theodorik. mind a mellett csak ezer könnyű hajó védelme alatt tarthatta meg a császár barátságát s innen látszik, hogy ehhez válj ragaszkodása hazug alapon vagy tán a félelmen nyugodott. Azért atyjának, sőt urának nevezte s oly megtisztelésben részesítette a császárt, mint a minőt ő maga is megkívánt másoktól. Szerencséje, kiváló személyisége, pompás udvara és gazdagsága azonban annál inkább barátokká tették és lebilincselték a többi barbárokat. A Prasfectura Prsetoriana megújult s a keleti és nyugati góthok oly hosszú elszakadás után ismét egyesültek. S a Niebelung harcias Dettreje nagyon is békeszerető volt. Bölcs mérséklet és előrelátás volt legszebb tulajdona.1) De büszke volt, bogy római törvények és szokások szerint élbet s ezt akarta a többi germánoknál is. Boethiust is abból a célból küldte ki;a) vendégeinek pedig büszkén mutogatta azon helyeit, hol a tudomány és ízlés valami remeket alkotott. Kijelentette, hogy hatalommal nem lehet ilyent elérni, jogalapon álló élet kell hozzá, mert csak a törvények szelídítik meg az erkölcsöket s csak római jog ment meg mindent, a mi Itáliához fűződik. S midőn unokahugát férjhez adta a thüringiai herceghez, azt kívánta, hogy tanítsa népét jobb szokásokra; majd hozzátette, hogy olyant fog bírni, kit okossá a római tudományok, szilárddá itáliai erkölcsök tettek. Polgári erényekre tegyetek szert, mert csak a barbár él önkénye szerint.* 2 3)

És minden barbár igyekezett elismerését igazolni is, az ajándék fegyverek, paripák, prémek s a Balti-Tenger borostyánköve csak még jobban megerősíthették azon hitében, bogy Róma benne él s annak nagysága előtt újból leborúl minden és mindenki.

Mint a többi barbárok, uralkodását ö is azzal kezdte, bogy a meghódított föld egy harmadát övéi közt osztotta fel. kik azon név- szerint mint vendégek, tényleg mint urak terjeszkedtek el. A hűségéről nevezetes Liberins alatt, a király által valószínűleg góthokból és rómaiakból álló bizottság osztotta fel a földet, s a kijelölt helyeken ős szervezetüket megtartva telepedtek meg a góthok, de nem egy tömegben, mint a vandalok; inkább kelet-, közép- és alsó Háti Var. III. 1. Moderatio provida est, quae gentes servat.

2) Var. I. 4(i. Agnoscant per te exterae gentes, tales nos habere nobiles, cpiales leguntur auctores.

3) Var. IIT. 17. Vestimim moribus togatis, exuite barbarieni, cpiia sub aequitate nostri tcmporis non vos dccot vivere moribus alienis, gentilitas eniin vivit ad libitum.