Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1901
10 támadja, sőt miután a győri akadémiára tanárnak nevezték ki, itt is folytatja érthetetlen bosszúját úgy, hogy tanári székét is el kellett hagynia. A költő most már nyilvános vizsgálatot kért, melyet azonban mellőztek, mivel talán a feljelentő inkognitóját akarták teljesen megőrizni s igy 1842-ben véglegesen felmentették minden vád alól s megengedték azt is, hogy bármelyik jogakadémiában megürült állásra pályázhassák. Az irodalomtörténet Czuczor e rejtett, de annál szivósabb és ádázabb üldözésének okait, valamint a gálád emlékű ellenség kivoltát, elfogadhatólag mai napig sem derítette ki. De azt hisszük, nem sokat veszítettünk vele ... az Ephialtes-féle alakok nem méltók az emlékezetre. A titok fellebbentése legtennebb érdekes adalékot szolgáltatna a közpályán működő önzetlen férfiak ellensége i nek természetraj zához. Az Akadémia 1844-ben elhatározta, hogy elkészítteti a magyar nyelv teljes szótárát. E íeladattal az Akadémia Czuczort bízta meg, szerkesztőtársul jelölvén melléje Fogarassy Jánost. Nagy, fáradhatatlan szorgalommal, tüzes lelkesedéssel dolgozik a szótáron 1848-ig, úgy. hogy a költészethez majdnem hűtelenné lett. Az elhanyagolt, a megsértődött Múzsa kegyetlen bosszút állott a szelidlelkű költőn. 1848 dec. 21-én megjelent a Bajza szerkesztette Kossuth Hírlapjában forradalmi költészetünk legélesebb hangú darabja: a Riadó. Szinte megmagyarázhatatlan, hogy e szelíd lelkű, magasabb emóciókra még ódái költeményeiben sem emelkedő szerzetesköltő ily megdöbbentő hangú, vért forraló költeményt írjon. íme a szabadságszeretet munkája ! A félelem, hogy az ősi szabadság elveszhet, szinte önkívületi dühbe hozta a költőt. A galambnak is van epéje. A galamb is haragos és harcias, ha fészkét dúlják. De ez időből nem példátlan s nem egyedüli a Czuczor esete. És meg nem állhatom, hogy költőnk
