Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1900
másfélholdnyi területet engedjen át használatra oly módon, hogy azt az intézet bekeríthesse és a szükséges módon a játékra előkészíthesse. A katonai hatóság a kérést ilyen alakban nem teljesíhetle, de tíz korona tulajdonjogi elismerés mellett szívesen megengedte, hogy szerdán és szombaton délután az intézet a katonai gyakorlóteret felhasználhassa úgy azonban, hogy oda semmi befektetést nem tehet,tehátnem kerítheti be, nem fásíthat, a talajt nem egyengetheti, kutat, árnyékszéket és színeket nem építhet. Az ezen irányban megkötött szerződés az igazgatóval kezeltetvén, ez a főhatósághoz intézett felterjesztésében kifejtette, hogy ily feltételek mellett a tér használhatatlan és más térről kell gondoskodnia, mire válaszul nyerte, hogy egyelőre az intézet 4000 m2-nél nagyobb területű udvarát kell használni. Azigazgató ezutána katonai hatósághoz fordult ésaztkérte, hogy a szerződésben foglalt területet cserélje ki egy olyannal, melyet teljesen rendelkezés alá bocsáthat, de a fel ajánlott területek mindenikekisebb volt a szükségesnél. Ez alatt azonban a főhatóság Gyulafehérvár sz. kir. város hatóságát kereste meg a játszótér dolgában s az igazgatót személyes megkeresésre utasította, kinek a város hatósága kijelentette, hogy nem adhat teret, mivel a városnak főleg a közelben ilyen területe nincsen, de a szükséges terület örökös kisajátításához szívesen hozzájárul. Most tehát egy alkalmas tér megtalálásán és kisajátításán fáradozik a városi hatóság és az igazgató. Addig is azonban, míg a kisajátítás kellemes állapota bekövetkezik, a tanári kar a főhatóságnak 1901. március 28-án 1293. sz. a. k. rendelkezésére a játékdélutánokat a katonai gyakorlótéren és az intézet udvarán 1901. ápr. 1-től kezdve berendezte. e) Kirándulások a szabadba. Nemcsak az iskolai tanulmányok gyakorlati alkalmazása s a hasznos szórakozás szempontja vitte ki néhányszor tanulóinkat, főleg a felsőbb osztályúakat a tanár vezetése alatt a szabadba, hanem a testi nevelés szempontja is s az Érchegységnek Gyulafehérvár felől fekvő csúcsai és erdős berkei többször találkoztak botanizáló, rovarokat gyűjtő, geologizáló s esetleg jókedvűen labdázó tanulóinkkal. Ezen kirándulások, a mennyiben a tanulás is céljuk volt, kizárólag egyik-másik tárgy egy-két órára terjedő gyakorlatai, nak tekintendők; olyan irányú kirándulások rendezése, melyeknek az a feladata, hogy az ifjúságot ismereteik bővítése végett nagyobb tapasztalatokra vezessék, a Vándoregyesület 3*
