Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1899
6 összeköttetése mellett egy minden kívánságnak megfelelő iskola épületet fog emelni, mel}' ha nem is lesz fényes palota, de a püspöki városhoz méltó lesz. Az igazgató tanácsnak januári gyű léséből utasították a státus mérnökét, hogy készítsen tervet és költségvetést s azokat olyankor terjeszsze be, hogy még az év folyamán lehessen foganatosítani. Azonban a tervet nem lehetett oly hamar elkészíteni. Az építés erről az évről tehát elmaradt. Az isk. főhatóság az építés költségeit hosszú lejáratú törlesztő kölcsönnel akarta fedezni a gyfehérvári gymnasiumból befolyó tandíj terhére; a költséget a tanulmányi alap előlegezte volna. Azonban ez csak jóhiszemű tervezgetés volt hosszú ideig, noha az igazgató-tanács már évek óta a legkomolyabban foglalkozott az ügygyei Minden jó akarat mellett is hiányzóit a legfőbb dolog: a pénz. A készítendő épület tervét 115000 frtra előirányzott költséggel elkészítették. De ekkor már belátták, hog5' a tandíj fölöslegének és a tanulmányi alapnak terhére építkezni nem lehet Az igazgató-tanács 1892. okt 13 1868 sz a. Gyulafehérvár sz. k. város közönségét is megkereste, hogy mivel a gymnasiumnak hasznát legelső sorban ő látja, járuljon hozzá valamivel az építés költségeihez. A város közönsége nov. 14-én 50. sz. közgyűlési határozatában azonban azt felelte, hogjr mivel rendes kiadásait is csak adópótlékkal tudja megbirni, a gymnasium építéséhez pénzzel hozzá nem járulhat, de hajlandó a városban alkalmas telket adni az új épület számára. E közben a vallás- és közoktatásügyi miniszter (44447 — l892.) a főgymnasium fogyatékosságaira rámutatva az 1883. XXX. t. c. 53. §-a alapján az igazgató-tanácsot megintette. Az igazgató-tanács a miniszterhez intézett fölterjesztésében (2108—1892. sz.) egyéb megjegyzések mellett kifejtette, mennyi áldozatot tett az alkotmányos élet óta iskolái fejlesztésére ; a gyulafehérvári főgymnasiumra nézve bemutatta a már kész tervet, de kijelentette, hogy „jelenleg és még bizonytalan ideig építéshez nem foghatunk, ha csak államsegélyben nem részesülünk.“ (L. Az érd. r. k. státus igazg. tanácsának évi jelentését. 1893. 128. 1.) Az igazgató-tanács más útakat is megpróbált, hogy az építés költségeit előteremtse. Kéréssel járult Lönhart Ferenc püspökhöz, hogy nagylelkű áldozatával az intézetet a gyászos
