Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1899
9 főpásztorunk a vár mellett nyilatkoztak. Így aztán, mikor csakugyan az építésre került a dolog, a város érdeke többé s óba sem jött, a minisztérium nem is felelt a város ajánlatára. Az építés ügyének végleges megoldását az állam és a státus között a gyulafehérvári főgymnasium állami segítése tárgyában kötött szerződés biztosította. (48670—1896. vallás és okt. min. sz. és 3910 — 1895. püsp. sz.) A szerződés 1. pontja hangoztatja az új építkezés szükségességét. Az új főgymna- siumi épület és a tornacsarnok felállítására 120,000 frtot irányoz elő, melyből 60000 frtot a bútorozásra és a tornacsarnok felszerelésére szükséges 8000 frttal együtt a státus fedez, a másik 60000 frtot egyszersmindenkorra szóló építési segély címen az államtól kéri. Az állam az építésre szánt segítségből ki nem adott részt 1896., 1897. és 1898. években fogja kiadni. A szerződés 9. pontja szerint „az erdélyi r. kath státus kötelezi magát, hogy a gyulafeh. róm. kath. főgymnasium céljaira a várban, az érd. r. kath tanulmányi alap tulajdonában lévő mostani főgymnasiumi épület telkén, a vall. és közoktatásügyi minisztertől jóváhagyandó terv és költségvetés szerint, a melynek azonban a főgymnásium bebútorozásával és a tornacsarnok felszerelésével együtt 128000 frtot meghaladnia nem szabad új iskolaépületet és tornacsarnokot épít; és pedig az építéshez akkor fog hozzá, a mikor a 60000 frt állami segélyből még eddig ki nem fizetett 49000 frt teljes összegében utalványoztatik s ettől kezdve tizennégy hónapon belől az iskolai épületet és a tornacsarnokot rendeltetésének átadja. Addig is gondoskodik, .hogy a mostani főgymnasiumi épületben és a tanítás céljaira ideiglenesen használandó más helyi' ségekben az oktatás közbiztonságj és közegészségügyi tekintetből zavartalanul folytatható legyen.“ (1896—-97. Ért 83. 1.) Ettől az időtől fogva még két évre volt szükség, hogy az építkezés megkezdhető legyen. A hatásköri szabályzat kikötötte, hogy új építkezéseknél a státus köteles a terveket a minisztériumnak bemuta ni, a gyulafehérvári főgymnasiumra kötött szerződés szerint pedig a tervet a minisztériumnak jóvá kellett hagynia. A miniszter, hogy az időveszteség elkerültes- sék, célszerűnek tartotta (40915—1895. sz.) hogy a terveket és költségvetést a szerződésben meghatározott keret szemmel tartásával iskolai építkezésekben járatos budapesti építő készítse.
