Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1898
19 nikás. A 'szomszéd vagy távoli népek krónikásai szintén csak magasztaló szép dolgokat tudnak egyéniségéről feljegyezni. íme a vallásos és hazafias erények az akkori világ legelső hősében ! Említsem-e az Árpádház szent életű nő tagjait,'? „Az Árpádház leányai között sok volta jámbor, kegyes^ szeretetreméltó teremtés ; áldák emléküket az idegen földön, hova őket sorsuk elvitte.uí) Ilyen volt Szent Erzsébet, II. Endre leár^a, ki Thüringiában férje halála után nyomorultak vigasztalásában, betegek g3rógyításában kereste szenvedéseinek enyhületét. Mint íeleség és anya a családi élet szentségét példázza. Szent Kinga, IV. Béla legidősebb gyermeke Sz. Imréhez a legteljesebb mértékben hasonlít. Férjével Bo- leszlóval mindvégig gyermeki ártatlanságban élt, vagyonát a tatárjárástól elpusztult ország felsegélésére és klasl- romok alapítására fordította. Boldog Margitban, IV. Béla másik leányába, szintén a vallásosság legnagyobb, diadalával találkozunk. A tatárjáráskor tett fogadalom következtében szülei már gyermekkorában kolostorba adják. Növekedése a liliom fejlődésére emlékeztet. A közel egykorú legenda szavai szerint Margit „kezde oly igen nyilván és erősen használni jóságos cselekedetekben, hogy nemcsak az ő soror társi avagy ez szerzetnek frateri, de még ennek felette nagy nemes özvegy asszonyok és uraknak, fejedelmeknek feleségei ez országban, ki őket nagy szeretettel szeretik vala, és az országnak külömb-külömb részéből jőnek vala egyetemben ő hozzája ötét látnia és mind megépiiltenek vala az ö nagy tisztes erkölcsében . . . Eloszlott vala némi nemű malaszt az ő orcájában és némi nemű ma- lasztos megért erkölcs az ő tekintetiben.“1 2) 1) Pauler : A magy. nemz. tört. az Arpádházi királyok alatt II. 12!í. 2) Nyelvemléke Vili. 2. 2*
