Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1897

6

tos okok vezetik rá, olyan okok, melyek az intézet neveli) céljában rejlenek és arra késztetik, hogy inissiója teljesítésében eme különlegesebb nevelő eszközöket is számításba vegye és felhasználja.

Tudjuk ugyanis, t. közönség, hogy nem elégséges az embernek csupán csak értelmét, művelni, szivét és akaratát is nemesíteni kell, azaz erkö'csileg is kell nevelni, mert csak így lehet egész ember az ember és csak í -y lehet képmása a Mindenható Atyának, a ki nemcsak végtelenül bölcs, de egyszersmind végtelenül igazságos és jó is és végtelenül szeret minket ; ezért azt akarja, hogy mi is ne csak értelmesek és tudósak legyünk, de legyen szeretetünk az igazság, a jó, a szép és minden nomes iránt.

Ám de ilyen erkölcsi nevelést csak is és egyedül az ismeretek közlésével és elsajátításával vagyis az értelmi neveléssel el nem érhetünk, nem főleg ma, midőn korunk erkölcsi képén hiányzik az az egység és az az összhang, mely a középkorban — miként egy értekező mondja — belsőleg kapcso'ó- dott. az egységes vallással s igazolására egységes bölcsészeti íelfogás vállalkozott, hanem f'iigget en akar az erkölcsiség lenni vallástól és Istentől s megalkotását s igazo'ását minden bölcseleti rendszer a maga módja szerint kisérti meg és megvalósításában lelkiismereti szabadság néven az egyéni tetszés irányadó.

Az ismeretek közlésével csak az értehnet neveljük s az embert a gondolkodásbeli képességre emeljük. De ha igaz az, hogy a lángeszű ember akkor is lángeszű lesz, ha tudását nem értékesíti nemzete és hazája javára és Istene dicsőségére : lia igaz továbbá az, hogy nem az a mértékletes vagy igazságos ember, a ki tud így élni, hanem az, a ki így él: akkor az is iga/, hogy az ember erkölcsi életének kiépítéséhez csak ügy jut,hatunkéi, ha az értelmi nevelés melleit az emberi természetben rejlő s az erkölcsös élet alapjait képező prény-csirákat már a legkisebb kortól kezdve gyakorlás és szoktatás által terebélyes fává növeljük. Mert mi az erény ? Felelet : Tartós hajlandóság és készség az erkölcsileg jó cselekvésre. Es kit nevezünk erényes embernek? Fehlet: Azt, a ki az erényeket gyakorolja Innen is látszik, hogy mily szembeszökő hibát, követnek el azok, a kik nem ludnak vagy nem akarnak odahatni, hogy gyermekeiket az erények gyakorlására szoktassák ; de még nagyobb hibát követnek el azok, kik az iskolával ellentétes ál