Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1897

13 erényét, kétségkívül jobban ismerték az életet, mint azok, a kik szaladtak a hiúságok után. Mert nincs vágy, irányuljon pénzre, hatalomra, dicsőségre, vagy bármi másra, a melynek kielégítése megadná a boldogságot- Az emberi szív telhe­tetlen ; vágy vágyat szül, s ha valamit sikerül elérnünk, azzal sohsem elégszünk meg, mindjárt más, szebb, jobb után sóhajtozunk. Nagy Sándor mikor már az egész is­mert világot hatalmába hajtotta, Afriua terméketlen sivatagjaira vágyódik. Augusztus világuralomra törekvését a vad germán törzsek leigázásával akarja befejezni ; Napoleon Oroszország hódolatára vágyik s kétséget nem szenved, hogy ha céljai sikerülnek, mindig talált volna új címeket, melyekkel hiúsá­gának tömjénezzen. És ezek a birvágyók áldozatul estek szi­vük vágyakozásainak, míg a lemondani tudók megelégedetten hajtották örök álomra fejüket. Azért boldog, a ki lemondani tud, kinek szivét nem tölti el az az örült vágy, a mi a Néró anyjáét, a ki midőn a jóslóhely azt jövendölte, hogy fia császár lesz, de anyját megfogja ölni, ez iszonyú szavakra takadt: öl­jön meg, csak legyen császár. Csak az boldog, ki lemondani tud. Lemondás, lemondás, ez a nehéz lecke, abba hagyjuk százszor, százszor újra kezdve, de ha az életet, a maga való­ságában akarjuk fölfogni, igazságában megismernij azt a nehéz leckét is meg kell tanulnuuk. * Nincs szebb, kedvesebb, költészettel teljesebb az erények koszorújában ». tisztaságnál. Joggal nevezték angyali erénynek, mert van benne valami thokzatos, fenséges, a mi lebilincsel, s hódolatra késztet, kiténylik belőle valami a túlvilág megma- gyarázhatlan bűvös bájosságából Az isteni erények csak azért viselik e nevet, mert Istenre vonatkoznak, de az Istenben a szeretetet kivéve nincsenek meg; Benne nincs hit, sem remény; ő tiszta valóság és szeretet. De a tisztaság elnevezését lényege szerint megilleti .az angyali erény jelzője, mert ez közös sajátság emberben és an­gyalban. Azért már külsőleg is bizonyos kellemmel, elemez- hetlen szépséggel ruházza fel azokat, kik tulajdonában vannak. „A szemérem, mely arcotokat színezi, csodálatos szépséget áraszt reátok,“ moudja Szí. Ambrus De virginitate c. munkájában. „Mint a vadon rózsái, elrejtőzvén az emberek szemei elöl, bá­

Next

/
Thumbnails
Contents