Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895

Első rész.

(1579—1781 )

A gyulafehérvári főgymnasium legrégibb alakja a káptalani iskolában keresendő. Ez volt azon intézet, hol a város és vidékének ifjúsága különösen az egyházi pályára szükséges tudományt megszerző, s ezen iskola 1550-ig fenn is állott.1)

A rákövetkező kor úgy az egyházra mint az iskolára nagyon gyászossá lett, melynek az 1557-iki fehérvári országgyűlés is szomorú szavakban ad kifejezést.'-) Az elfoglalt és elharácsolt káptalani és kolostori javak morzsáit iskolai célokra, fordították ugyan, de ennek iránya és fejlődése az egyháznak nem bajnokokat, hanem ellenségeket növelt. Az elhatalmasodott protestantizmus türelmetlen és üldöző fellépése kiirtással fenyegető a katholikus vallás elhanyagolt és elnyomott fáját. Hogy maguk számára hatalmas bástyát emeljenek, 1565-ben Fehérvárt iskolát állítottak fel, mely azonban a Zápolya-tsalád kihaltával nyomtalanúl eltűnt.

A Báthory-családnak Erdély fejedelmi trónjára került első tagja (István 1571—76.) az egyház érdekeivel keveset törődött; nyilvánosan protestáns templomokba járt, ilyen hitű prédikátorok beszédeit hallgatta, s bérces hazánkban a viszonyok oly gyászosakká lettek, hogy a fejedelem vadásztársaitól az erdőben megszökve csak valamely félreeső elhanyagolt templomban hallgathatott misét. Midőn mint megválasztott lengyel király ez országból távozott, Lengyelország határán az összegyűlt egyházi rendek azt kérdezték tőle : „Katholikus-e még ?“

Életében forduló pontot, ránk nézve pedig örvendetes változást jelent XIII. Gergely pápa (1572—85.) erélyes fellépése, ki az akkor Polock vára alatt tartózkodó királyt felszólítá, hogy az egyház érdekében is tegyen lépéseket. Possevin Antal jezsuitának tapintatos és ügybuzgó eljárása meg is tenné az óhajott gyümölcsöt, s az el- lenreformatió sikereiben már ekkor kiváló babérokat szerzett jezsuitákat Báthory Kristóf erdélyi fejedelemmel (1576—81) egyetértöleg

1) Franki 97 1. 2) Érd. ürszg-y. II. 74 1.