Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895
26 760 frt 22 kr. értékű zeneszereket ajándékozott az iskolának és a zenetanár javadalmazására 1 250 frt alapítványt tett az erdélyi székes káptalan kezéhez. Veszprémi 1845-ben tette alapítványát, melynek 25 frt kamatját több szorgalmas és jó magaviseletü tanúló élvezi. 1846. nyarán tndatja a püspök, hogy felsőbb rendeletre a középiskolai tanárságra pályázók kötelesek a didaktikából, a hnmaniorák és a grammatikai osztályok tárgyaiból vizsgálatra állani. Erdélyben két tanárvizsgáló bizottságot szervez, Kolozsvárt és Gyulafehérvárt, hol a papnövelő rektorát bízta meg az elnöki teendőkkel, de az idő rövidsége miatt talán meg sem kisérlették alkalmazását. A latin nyelv elsajátítását oly fokban kívánják meg, hogy írásban és szóban kellő könnyűséggel tudjanak vele bánni; a magyar nyelv tudományos elsajátítási módjára nézve pedig a tanárokot véleményes jelentéstételre szólítják fel. A régi rendszerű öt osztályú gymnasium utolsó iskolai éve az 1847/8-iki volt. 1848. okt. 21-én bezárták az intézetet s 1849-ben a jun. 24-iki ostrom alkalmával az egész épület a lángok martalékává lett, tanárai és tanulói elszéledtek és négy évnél tovább üszkös gerendák és romok mutatták a hajdani iskola helyét.
