Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895
21 netet élveznek, melyet erdei kirándulásokra használnak fel. A szünidők közé számítják továbbá a „császár“ születési és nevenapját is. A taníri testület fölött állott a director, később a praefeclus, de egyik sem tanított és igy a mai igazgatókkal egyeulőrangúaknak nem tekinthetők, hanem szerepük a mai püspöki biztos és gondviselő hatáskörét egyeztette. A gubernium regium, melynek a püspök is tagját képezte, nevezte ki a tanárokat, ide terjesztették fel minden félévben a jelentéseket s ez adta a további teendőkre és helyesebb eljárási módra nézve az utasítást is. Ez utalta ki a tanárok fizetéséi., melyet akkor a pénzverő hivatalnál folyósítottak. A tanulók alapítványának kiosztása, a hanyag vagy rossz viseletű tanulók eltávolítása szántén hatáskörébe tartozott. A püspök, mint az erdélyi kath. iskolák legfőbb igazgatója közvetítette az érintkezést a gubernium és a gymnasium közt. 1823. oki. 25-én Szepesy Ignác erdélyi püspök lemondott, a főigazgatóságról, s ekkor az érintkezés közvetlenné vált ugyan, de a paptanárok áthelyezésének és kinevezésének jogát azon túl is fentartotta magának. A tanulók fegyelmi állapotát is élénk figyelemmel kisérik s elrendelik (1805), hogy az eddig használatban levő különféle kifejezések helyett egységes jegyeket adjanak az ifjúságnak. Ezek: insignis, prae- clarus, probus és secundae classis. láz utóbbiakat kizárták az intézet bői s ez utóbbi tény ,,tam Transsylvanicis quam aliarum Ditionum Austriacarum Litterariis Institutis solita modalitate“ tudomására hozandó. A testi büntetést úgy látszik elég gyakran alkalmazták, mivel a királyi kormányszék szükségesnek látja 1824-be.i ri:ka esetekre szorítani. E büntetést egyébiránt előzetesen azon is végrehajtották, kit az intézetből kizártak. A tanulók számaránya meglehetős hullámzást mutat, úgyszintén az életkor tekintetében is meglehetős szélsőségek tapasztalhatók. 22 és 15 évesek is járnak ugyanazon osztályban s határozatlanság uralkodik a kezdők osztályaiban is, míg a királyi főkormányszék el nem rendeli, hogy az első középiskolai osztályba csakis tíz évet betöltött ifjak vehetők fel. Nemzetiségi tekintetben magyarok, németek és románok vegyesen fordulnak elő, a mi a földrajzi helyzetből könnyen megmagyarázható. Vallási tekintetben az egység különösen a múlt század végén nagyon meg van. Később már a görög- keletiek nagyobb arányban kezdenek feltűnni, míg a protestánsok állandóan szórványosan szerepelnek, mely körülmény abban leli magyarázatát, hogy megyénkben a nagy-enyedi református főiskola ekkor
