Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895

— 1? Iskolájuk ekkor magában foglalta az elemi osztályokat és a három grammatikai osztályt. A latin nyelven kívül a görög nyelvet és a történelmet is előadják, leginkább versalakban. A tanulók száma ekkor 100 volt, 10 a felső, 15 a középső osztályban, a többi alsóbb és elemi osztályos. Származásukra nézve sok köztük a nemes, néhány polgári rendű és falusi, de túlnyomj számban oly szegények, hogy az alapít­ványi helyekre ötvenen is pályáznak, jóllehet csak 26 hely volt. A jezsuita szerzet eltörlése alkalmával, közel állott az iskola a a megszüntetés veszedelméhez. Mária Terézia királynő azt rendelle, hogy a szerzet volt tagjai az iskolai év befejezése után menjenek át Kolozsvárra, s ott vagy a nagyobb szt. Jakab-ról címzett plébánián lelkészkedjenek, vagy a humanisták osztályainak tanítására vállalkoz­zanak. A szemináriumot szintén tegyék át Kolozsvárra, épületét pedig papnövelői célokra használják fel. A levéltárat vegye át a székes káptalan., s válogassa külön azon leveleket, melyek egyházi és szemi­náriumi ügyekre vonatkoznak. ízen rendelet Ilire levei őleg hatott a város intelligens elemeire s mozgalmat indítottak az iskola érdekében. A pénzverő tisztviselői emlékiratot nyújtottak be a káptalanhoz, hogy a gymnasiumot hagy­ják itt, sőt hogy a humanisták osztályait is állítsák be. A káp­talan a kérdés fontosságára való tekintettel már előbb megkezdette tevékenységét, s a püspök előtt kifejti, hogy Szebentől Kolozsvárig m is helyt nincs katholikus iskola, csak itt, s ha ezt átviszik, a katho liktis ifjakat arra kényszerítik, hogy vagy ínyeden vagy Szászvároson tanulnak, a mi katholikus szempontból igen veszedelmes. A helyiség kérdése nagy aggodalmat nem okozhat, mert jelenté­sük szerint az új épület homlokzatán a két emelet födél alatt van. Többi részén csak az első emelet kész ugyan, de igy is be lehet fedni s itt az összes iskolákat, a finövelő intézetet és a tanárokat is el lehet helyezni.1) E felterjesztés eredménynyelis járt, meri a gymnasinm és a szemi­nárium is megmaradt továbbra is. A jezsuiták úgy látszik, a szerzet eltörlése után itt maradtak s világi papi ruhában tanítottak tovább. 1775-ben készítette el a nagy királyné a „Ratio Educationis“-t, mely­nek értelmében a középiskolát, melyet akkor latin iskola néven ismer­tek, öt éves cursusra osztotta be. Ez év ápr. 20-án Kollonits László gróf erdélyi püspököt az összes erdélyi latin és német iskolák legfőbb 1) P. li. 191, 203—1775. __ ______

Next

/
Thumbnails
Contents