Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895
10 A túlnyomólag protestáns rendeknek a jezsuiták ellen irányuló első határozott fellépése az 1588. októberben Enyeden tartott ország- gyűlésen volt, hol a rend gyarapodását, terjedését, s befolyásának növekedését hozván fel okúi, kívánják a fejedelemtől, hogy az országból tiltsa ki őket. Törekvésük Zsigmond ellenállásán megtört, s e miatt az adót megtagadták és határozathozatal nélkül oszoltak szét.') Ekkor hívja össze Zs.Medgyesre december hóra az országgyűlést, melyre egész Erdély lázas tevékenységgel készült. A jezsuiták tájékozva lévén a helyzetről a rendekhez és a fejedelemhez tiltakozó levelet intéztek, hivatkozván betelepítésükről szóló országos törvényre, a tanítás terén elért eredményeikre, végül arra, hogy a rend eddig is sok anyagi áldozatot hozott iskolák és templomok építésére. Azon naiv hittel voltak eltelve, hogy a jog és a törvény képes oly gyűlölettel és hatalommal biró ellenségen diadalmaskodni, mint a minő az övék volt. A dec. 10-én megnyílt országgyűlésen a kalvin felekezetű és unitárius superintendens heves és rágalmazó szónoklataira tűzbe jött rendek többsége a jezsuitákat az inquisítio bűnével, az ifjúság elrontásával és bálványimádással vádolja s kéri, hogy „ezen előttünk ismeretlen, Isten és emberektől gyűlölt“ szerzeteseket az országból kiűzzék,2) A gyűlés elé bocsátottak négy jezsuitát is, kik közül elsőnek Wangroviez szólalt fel, kifejtve, hogy ők ide az ifjúság oktatására, a hívek vigasztalására jöttek, nekik az inquisitióhoz közük nincs, s veszítse el közülők fejét az, ki erről valaha szót is tett. Kívánja, hogy vagyonuk ügyét a törvényekre támaszkodva intézzék el.3) A fejedelem látva a protestánsok elszánt föllépését, azon közvetítő indítványt teszi, hogy mind Monostorra gyűjti őket, de ez sem használt, s midőn azzal kezdik fenyegetni, hogy könnyebben kap Erdély magának fejedelmet, mint a fejedelem országot, eddig szívós ellenállása megtört s aláírta a határozatot,4) mely szerint 25 nap alatt a fejedelem birodalmából mindenünnen kimenjenek és többé soha be ne jöhessenek.5) Még ez év végén távoztak s velük itt a katholikus iskola is megszűnt. Az így elhagyott területet sietnek a protestánsok maguk számára lefoglalni s az 1591-iki fejérvári országgyűlésen határozottan kikötik, hogy iskolájuknak és tanítóiknak bántódásuk ne legyen.0) 1) Eid. Orszgy. ILI. 70. — 2) Veszély 201. — 3) Erd. Orszgy. III. 82. — 4) Ve- zely 215. — 5) Érd. Orszgy. III. 239. — ti) U. o. 385.
