Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894
58 jellemzése. Pázmány Pétertől: Mily üdvössége« a Magunk is- mórése. Az Írók életrajza. Homeros lliásából 1 — VI. VII.—XII. XVI-XXIV. Homeros Odysseiájából I.—XII. XVI-XXIV. Úgy az Iliászból, mint az Odyss. az iskolában nem tárgyalt részek házi olvasmányul szolgáltak Tk. Magyar írod. Olvasmányok. Dr. Jancsó Benedek Homeros Iliása, Kempf Józseftől. Homeros Odysseiája, u. a. Görög hitéleti s Magánrégiségek. Szerelemliegyi Tivadartól. Tanította: Pál Antal. Szabadkézi rajz. Heti óraszám 2. A színezés folytatólag. Renaissance diszitményelemek kihuzogatva. Vegyes stylti és különféle ékítmények az építészet köréből, kezdetben graplii- kus, később domború (gypsz) minták után egyszerű és mély árnyékolással. A szépia használata. — Tanította: Strau- bert Ödön. Történelem. Heti óraszám 3. Az uj kor története. Felfedezések, hitújítás, a tudományok és művészetek fejlesztése. Műveltségi állapotok. Vallási és nemzeti liarczok. Fejedelmi önkormányzat. A nagy franczia forradalom. Napoleon korszaka. Tk. Vaszary Kolozs Világtörténelme. III.köt.Újkor. Tanította: Csiky Miklós. Állattan. Heti óraszám 3. Az állatok élete és szerveinek leírása általában és a szervek berendezése alapján az állat- osztályok megismertetése. Az egyes osztályok főbb képviselőinek leírása, tekintettel hazánkra és a közéletben gyakoribb állatélet jelenségekre, az állatok földrajzi elterjedésére. (Ki rándulás a szabadba, górcsövi kísérletek.) Tk. Kotli Samu: Az Állattan Alapvonalai. Tanította : Dr. Cserni Béla. Mennyiségtan. Heti óraszám 3. a) Algebra. Az V, osztályban végzett liatványozási és gyökérfejtési műveletek ismétlésével ezen műveletek általánosítása és kiegészítése a tört és tagadó kitevőkkel s egyesítése a két műveletnek. A tetszőleges logarithmusok legegyszerűbb tételei, a Brigg-féle logarithmusok részletesen és alkalmazásuk. Egyszerűbb példák kidolgozása az exponentiális egyenletek köréből, b) Mértan. A sík háromszögtan, a hegyesszög függvényeinek értelmezése és ábrázolása a körben, a pótszögek függvényei, a logarithmusi táblák liá- romszögtani része, a derékszögű, egyenlőszárú és egyenlő oldalú háromszögek megfejtése, a szögfüggvények értelmezése tetszőleges szögekre, alkalmazása a körben, előjelei, növekedése és
