Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894
52 Latin nyelv. Heti óraszám 6. Az alaktannak vázlatos, az esettannak tüzes ismétlése után az igék nemei, az igeidők, az igék módjai, a mondatok nemei, az igenevek, fő tekintettel a szokottabb constructiókra. A hangtan ismétlése és a verstan ismertetése. A római naptár. Prózai olvasmányul Liviusból felvétetett a köztársaság kora, a plebeiusok és patricusok egyenetlenkedése, a decemvirek. Költői olvasmányok : Ovidius Metamorpliosisaiból: Róma alapítása és Remus halála, Gabii városának bevétele, a Fabiusok veszte, Phaeton, Daedalus és Icarus, Philemon és Baucis. Heeuba. Könyv nélkül a tanulók Róma alapítása és Remus halálát, Daedalus és Icarusból és Phaetanból 30—30 sort tanultak meg. Hetenkint egy iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Szamosi J. Latin Mondattana és Elisclier József Latin Olvasókönyve a III. és IV. osztály számára. Tanította : Zlamál Ágost. Történelem. Heti óraszám 3. Az ó-kori népek története, kiváló tekintettel a görögök és rómaiak történetére, a különféle kormányformák és társadalmi átalakulásokra a császárság létrejöttéig Augusztus által. Tk. Faszaid Kolos Világtörténelme, hetedik kiadás I. r. Tanította: Csiky Miklós. Ásvány■, kőzet- és földtan alapvonalai. Heti óraszám 3. Az elem, tömecs és parány fogalma. Chemiai képletek. Vegylileti rokonság. A viz alkató részeinek kiválasztása és egyesítése. A nevezetesebb savak, aljak és a sók. A nevezetesebb szerves vegyiiletek. A keményítő, szesz és az eczet. A könnyű fémek és ezek fontos vegyületei. Az ásványok alaki, phisikai és chemiai tulajdonságai. Az ásványrendszerek átnézete. A főosztályok nevezetesebb ásványainak ismertetése. A kőzetek uemei. A vulkanizmus hatása. A földrengés, földsölyedés és emelkedés. A föld képződés és földkérget alkotó rétegek. A föld történetének korszakai. Tk. Rotli Samu Ásvány-, Kőzet és Földtana. Tanította : Szentmiklősy Jenő. Algebra. Heti óraszám 3. Bevezetés az algebrába. Az összeadás, kivonás, aritlimeticai arány, szorzás, osztás, hatványozás fogalma s ezekkel kapcsolatosan az egyenlet legegyszerűbb meghatározása, az egy és több tag megkülönböztetése, a coefficiens és a kifejezés rendezése. A kivonás általánosítása által az algebrai mennyiségek fogalma és a számsor kibővítése a negativ számokkal és ezeknek alkalmazása az
