Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894

Az ó-görög tanító költészet rövid ismertetése.

Eredete és legősibb formái.

Miként a görög nép eredete a múlt hozzáférhetlen ölébe burkolózik, úgy szellemének megnyilatkozása is régiségénél fogva rejtelmes marad előttünk. És a hogy a történetíró a kutató ész sugaraival igyekszik megvilágítani bölcsőjét, úgy a szellemi élet tüköré az irodalom-történet is régi feljegyzések fakó lapjai közt kutat, ha talán e páratlan lelkületű nép költészetének kezdetéről megnyugtató számot adhatna. Az eredmény itt is, ott is csekélynek mondható. Mintha a kegyeletes idő hű őrizöje akarna lenni a nemzetek gyermekkorának, inkább sejtelmeket ad a felől, mint valódi tudást, hogy az érdeklődést egy perczig se engedje megfogyatkozni.

A görög tanító költészet forrása is igy vesz el a múltban. Annyi bizonyos, hogy az epikai költészet már virágzott és máig csodálandó történeti, vagy ha úgy tetszik naiv eposzokat hozott létre, midőn a szónak igazi értelme szerint való tanító költészet megkezdődik. Sőt a kyklikoszok a mondavilágnak Homérosztól érintetlenül hagyott részeit is feldolgozták már, midőn a didaktikus eposz Görögországban e költeményfaj első mesterének, Hesziodosznak lantján megzendül.

Magától értődik azonban, hogy a didaktikus költés régibb Hesziodosznál s eredete összetiigg a gnómaköltéssel. Versformája a hexameter volt, mi nemcsak e formának kizárólagos uralmából fejthető meg, hanem abból is, hogy a történeti eposzokban is számos gnóma, sőt egész didaktikus epizódok fordulnak elő, melyek mintegy átmenetet képeznek a heroikus eposzról a didaktikusra. Hogy csak néhány példát emlitsek Homérosz Iliásza XXIII. énekében BOG -348-ig egész kis értekezés van arról, hogy kell a kocsiba fogott lovat hajtani, mely lovak gyorsfutók, melyek veszedelmesek stb ? A Thebaisz legszebb részlete pedig épen az a hely, hol Amphiaraosz fiának Amphi- lochosznak tanácsokat osztogat. A Theszeiszben meg Pittlieosz a központja a tanító elemnek.