Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894
14 Hiányos szerzőjüktől, vagy azokat darabokra tépje ; sőt ellenkezőleg mindent meg kell tennie, hogy a müveket úgy magyarázza, a hogy ránk maradtak s csak ha ez lehetetlen, akkor álljon elő hypothesziszekkel. b) Theogonidja. Ez valamint költői szépségek tekintetében, úgy hatásában is mögötte áll az előbbinek. Leginkább apbi- losophusok vették hasznát. Némelyek egyenesen követték a világ keletkezéséről szóló elméletükben, mások, mint Xeno- phanesz is, megtámadtak. Plató nagyra becsülte, mint a világ eredetére vonatkozó legrégibb irodalmi emléket, a sztoikuszok pedig azért szerették, hogy utat nyitott allegorikus magyarázatokra. Rómában a Theogoniát csaknem teljesen mellőzték s innét van, hogy a kér. egyházatyák is alig szólanak itt ott elvétve róla. S igy hatása legfőképen abban áll, hogy irányt adott későbbi Theogoniákhoz, melyeknek mindenike természetesen a maga nézete szerint adja elő a világ keletkezését. Nagy a zavar a Theogonia kritikája körül. Már a Kr. u. 2-ik évszázban Pauszaniasz meglepő kételkedést árul el annak hitelessége felől, midőn Periegeszisze IX. 27. 2-ben beszél „He- sziodoszról, vagy a ki neki tulajdonitá s neve alatt adta ki a Theogoniát“ ... És VIII. 18. 1. „Vannak olyanok is, kik neki tulajdonítják“. S e kételkedés okát maga Pauszaniasz fejti meg, Írván, (IX. 31. 5.) hogy a Helikon környéken lakó boiotok liagyományszertileg azt állítják, hogy Hesziodosz csak az Ergát irta. E kételkedés meglepő, de úgy látszik elegendő alapja nincs, mert alegrégibb philosophusok (Xenoplianesz, Herakleitosz) sohasem kételkedtek a Theogonia hitelessége felől, a Helikon környéken lakó boiotok pedig jámbor föl dini vés és pásztornép lehettek, vagy hasonlók a mai ciceronekhez, kiknek alapos tudása ily régi költeményekről nem lehetett. Mindazon által újabban is Sittl lehetetlennek tartja, hogy az a Bauernsänger, a mint ő az Erga szerzőjét nevezi, oly sok oldalú tudásra való költeményt írhatott volna, minő a Theogonia. És hivatkozik a felfogás és stylusbeli különbségekre. Bergk azonban nem lát elegendő okot két szerző feltevésére. Mert a stylusbeli eltérések világoson megfejthetek abból, hogy mig az Ergában a költő szabadon mozoghatott, addig itt régi költeményekhez s vallásos szólamokhoz kellett magát
