Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893

80

madóinak a nép nyelvéből vagy költőkből idézett hasonló mondatokkal felelnek. Pl. Nem kellett neki segítség <Babszem Jankónak), még maga se csinált semmit, csak az ökör füléből pattogtatott, de azért úgy meg lett szántva a föld, hogy jobban se kellett. (Arany L. ü,r. Népm. 236.) Toldi öltözködve igen hamar fel lett. (Ar.) Aranyozva lettek a vad sziklák S forrás helyett könyeiket sirták. (Ar. A lantos.) Ezekben inkáb az állapot beállását tartjuk szem előtt és egészen nem Ítélhetjük el, mig az előbbi példák egászen magyartalanok. De még a népnyelvből és irodalomból vett példák után sem kell indulnunk, ha esetleg némileg menthetők is, mert a helyes révén a helytelen könnyen meghonosul ; hátha még az utánozott mintákul felvett példák is gyanúsak. (V. ö Barkász K. írva van. írva lett, Írva lesz.. Ny. III. 486. Csengeri J., A köriilirt igeragozáshoz. Ny. X. 215. Joannovics, Hibás szók és szerkezetek. „El lett fogadva.“ Ny. IX. 362. Kovács M. A magy. igeidőkhöz. Ny. X. 303.) Nem helyes, ha azt mondjuk : „nyáron később lesznek a kapuk becsukva, mint télen“, hanem így kell mondanunk : „nyáron később csukják be a kapukat mint télen “ (8zinnyei. Rendsz. M. Ny. 112.)

Barkász K. ellenében Csengeri J. oltalmába veszi a va, -z/ie-j- lesz és lett állítmányokat és azt mondja, hogy a maguk helyén mindkettőt alkalmazhatjuk Csakhogy nem tesz külömb- séget, mikor a lesz és az igenév nem tartoznak ö >sze és a mikor összetartoznak. Lesz nekem koporsóm sárga szöggel verve, Rajta lesz nevem is aranynyal kiverve. (Tolnai L. Szeg. várni, legény.) Koresomáros kapujába Fel lesz az ók nevem vágva. (Kriza.) Itt már a lesz és az igenév használható, mivel valósággal beálló cselekvésre vonatkozik, mig ebben: „egyszerre csak három négy ember lesz bebocsátva“ helytelen, mert a szenvedő alakot akarja helyettesíteni. Ennél a körülirásnál már csakugyan többet ér a már nem igen használt szenvedő alak, hát még a cselekvő alak mennyivel jobb!

Mielőtt innen eltávoznánk, fel kell említenünk az analógiának egy igen érdekes példáját. Ezt Simonyi Írja le (Az analagia hatásairól főleg a szóképzésben 19. 1.) „A legtöbb nyelvben kifejlődött a szenvedő mondatszerkezet, mely rendesen ilyenféle kitejezésekböl lett: kitudódik, eladódik, il se- dit, der wein trinkt sich, mintha a szenvedő tárgy egyúttal