Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893
III. mintegy kilenczven teritékű banket yolt a „Hungária“ disz- tennében, hol az ünnepelt tisztelői és barátai, az egyházi és világi méltóságok, a város intelligens eleme vett részt. Képviselve volt minden rang és hivatal valláskülönbség nélkül ; egyedül városunk román elemei maradtak távol. Igaz ugyan, hogy a tanuló ifjúság jelentékeny része mindig román ajkú szülők gyermeke volt és most is az, de hát a hála és ragaszkodás nem olyan virág, mely minden bokorban virit. A legelső felköszöntőt maga az ünnepelt tartá éltetve gymnasiumunk legfőbb igazgatóját kegyelmes főpásztorunkat. Szentmiklóssy jelenlegi tanártársai nevében élteti a jubilánst, I)r. Tódor József kanonok a káptalan és kebli papság érzelmeit tolmácsolja. Imets F. Jákó mint régi kollégája emel poharat s az ékesszólás ritka példányával emeli az ünnepély fényét. Dr. Faludy volt tanítványai hálájáról, szeretetéről és ragaszkodásáról biztosítja az ünnepeltet. Novák Ferencz kir. tanácsos polgármester a város nevében élteti A védőt, mint a város kiváló és közszeretetben álló polgárát. Hogy még számos pohárköszöntő is volt, s hogy a legvidámabb és deriiltebb hangulat tartá össze a késő éji órákig a társaságot: talán említeni is fölösleges. Az a meggyőződés hatott át mindnyájunkat, hogy a szeretet és őszinte ragaszkodás ritkán jut ily iinposans módon kifejezésre, ritkán ér ily érdemekben gazdag férfiút, s az az őszinte kívánság hangzott mindnyájunk ajakán, hogy adjon az Ég tanűgyünknek sok ily lelkes és derék embert ; őt pedig boldogon, őszinte hálától és szeretettől környezve sokáig tartsa meg. Éljen ! Csiky Miklós.
