Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893

29

Indicativi addita particula meg ad directum verbum, ut: meg szeretem, megolvasom, Amabo, Legam. Vei circumscribunt per Infinitivum eiusdem verbi addito verbo fogok, per omnes per- sonas Directe ct Indirecte, ut: szeretnvi fogok stb. (Corp. Gramm. 569.)

Jelenleg valahányszor a folyamatos és beálló jövőt nyomatékosan ki akarjuk emelni, mindannyiszor az ige infinitivu- sával és fogok segédigével szerkesztett jövőt használunk. (Szarvas: Igeidők. 277. 1.)

A folyó v. folyamatos cselekvés melléknévi igeneve.

A folyó cselekvés igenévé az -őT-ó képzős igenév. Az -ó,~ö a deverbalis névszóképzők egyike, az ige tövétől nem válik el egészen; vocalisában benne rejlik a tő végvocalisa is. Legeredetibb alakját nyelvemlékeink közül a Halotti Beszédben találjuk meg. Idézem belőle azt a bárom, folyó cselekvési! igenévvel biró helyet, még pedig a Szinnyei olvasása szerint, mivel már mind a Budenzé, mind a Simonyié némileg elavultak

Es m énd pár a dicsőmben volou gyimilcsiktül mundánéki élnié. (És mend paradisumben volov gyimilcsiktül mundá neki élnié. Simonyi sz.) Hadiává eholtát tériimtévé v. férőm,tévé isteniül; (Sim. sz. Hadláva eholtát terumtévé isteniül.) Isa, mond ozchuz járóit vogymuk. (Sim. sz : isa mend ozchuz járov vogymuk.)

Előttünk áll tehát a HB-ből három folyamatos igenév: volou, tériimtévé v. térömtévé és járou. Szinnyei (Ny. XVII. 195. A birt. személyragozásról. Különlenyom. 42-43. 1.) szól ezen igen evekről, melyek a HB. korában még a-a nőmén verbale képzőt nem hagyták vala cl. vagyis ez a a „nem vonó dott össze a megelőző rövid hangzóval hosszú vocalissá, hanem vagy tisztán a-nek hangzott még vagy pedig diphthon- gust alkotott a megelőző vocalissal“. Továbbá lehetségesnek, sőt valószínűnek tartja, hogy ez a <oa, ea nein minden hangtani helyzetben fejlődött egyformán „így pl. nagyon valószínűnek tartom, — mondja Szinnyei, — hogy a HB. korában a szó végén és consonans előtt már <fou, eü (ött)-nek hangzott, de vocalis előtt még <ov, ev (öv)-nek“. így tehát a HB-beli íoly. es. igeneveket vagy így olvashatjuk : járov, volov, férőm-