Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893
84 — a gyakorlótérre, hol nehány csapat lovas és gyalogos hadi gyakorlatot mutatott be nekünk. Hadi gépek. A látott hadi gyakorlatok leírásával nem óhajtom olvasóimat untatni, mert azok mindenütt egyformák lévén, a tankönyvekből és régiségtanokból bizonyosra már jól ismerik, csupán csak nehány gépről, melyek itt a gyakorló téren voltak felállítva, fogok még nehány szót elmondani . Az eddig felsorolt fegyverek csak egyes emberek használatára alkalmasak, mig a hadi gépekhez már feltétlenül több kellően képzett katona volt szükséges. Első sorban ott állott két vetőgép, mely kézij mintájára van szerkesztve, t. i. a catapulta és a ballista. A nagyobb lövegek már elütnek ezektől, mert a torsio-elasticitást is alkalmazzák s ezért tormenta-knak neveztetnek. E gépek három főrészből állanak, u. m. az állványból, a lövegcsatornából és a szerkezetből, mely a vető ivet helyettesíti. Ez utóbbi három részre oszló, de közös, téglány alakú keretbe foglalt faszerkezet. A jobb és baloldali keretekbe van vízszintesen beeresztve merőleges hurok közé — melyeket a kereten kívül, fönn és alant csavarokkal kell feszesebbre ajzani, a két aczélból készült vető rúd. Ezeket vizszintes irányban ruganyos, meghatározott állatok beleiből, szőréből vagy női hajból font kötelék kapcsolja össze. A középső keretben van a lőcsatorna. S minél szélesebb ez, annál nagyobbaknak kell lenniük a kereteknek, hosszabbaknak, nagyobb méretűeknek az
