Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893

— 77 —

A légiónak egyes katonáját legionarius-nak nevezték, megkülönböztetésül a szövetségesektől (socii) és a római tartományokból szedett segéd csapatok (anxilia) legényeitől. Manipulariusnak is nevezték mint a manipulusnak tagjait, az egész légiótól való megkülönböztetése kedvéért.

Végre gregarius-nak, vagyis közlegénynek is hivták megkülönböztetésül a tisztviselőktől.

A szövetséges hadsereg (socii).

Szükségesnek tartom legalább nehány szóval ezekről is megemlékezni — mondta kedves vezetőnk Ulpius Proculinus kis pihenés után.

Már K. e. 308. óta szoktak az itáliai szövetségesek és latin gyarmatok háború idejében segédcsapatokat küldeni Rómának. A segédcsapatok számnagyságát a senatus határozta meg. Az összes socii rendes száma négy légió, körülbelül 20,000 katona volt, a lovasság pedig majdnem kétszer akkora volt, mint a római.

A szövetségesek azonban nem légiókba, hanem co- horsokba voltak beosztva. Háborúban a consulari hadsereg két szárnyán mint „ala dextra“ és „ala sinistra“ foglaltak helyet.

Ezen alkalmazástól a szövetséges csapatokat röviden „alari“ vagy „alae“-nek nevezték ; innen aztán íuegkii- lönbözteték a cohortes és alariaet és a cohortes legionariaet.

Minden cohors (ala) 4200 katonát számlált. — Itt a parancsnokok a praefecti socium (sociorum) voltak. A consul csak rómaiakat nevezett ki praefectu- soknak.

A hadi felszerelése épen olyan volt, mint a légióé. A lovasság (equites alarii) G alát (turmae) képezett.