Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893

— 59 — A tubafuvók (tubicines) főképen a katonaságnál vol­tak alkalmazva. A tuba, nem egyébb, mint egyenes trombita vagyis pléhhenger, mély rekedt hangjával mint jeladó szolgált a gyalogságnál, inig ellenben a görbített élesebben hangzó trombita a lovasságnál volt alkalma­zásban. Ez utóbbit éppen úgy, mint az egészen görbe kürtöt (cornua) csak a katonaságnál használták, inig a tuba mint második, mély hangú hangszer a flótákkal egyetemben az isteni tiszteletnél is és főképen temetések alkalmával is szerepelt. A művelt ember —- végzi be előadását Yespronius — még mai napig is, habár nem egészen igazságosan, kerül a zenészek társaságát, mert bizony még mindig a könnyel­mű népséghez tartoznak biz’ azok. Az egyesületek szervezete. Yespronius elbeszélése után Macrobius újból felvéve magyarázatának fonalát, hogy az apulumi, illetőleg álta­lában a római egyesületek bel életéről is adjon némi fel­világosítást. A hányféle mesterség volt és van, kezdé Macro­bius, annyi egyesület is van Apulumban, s ez igen ter­mészetes ; de annak is van alapja, hogy mindazokról egyenként nem szólhatok, mert ez igen messze vinne és igen hosszadalmas, talán unalmas is volna, sőt még az összes egyesületek egyenkénti vagy névszerinti felemli- tése is már sok időbe kerülne, azért csak is a legfon­tosabbakról szólhatok néhány szót. Például igen előkelő a kereskedők és bankárok egyesülete (collegium mercatorum), de sokkal fontosabb és kiterjedtebb a kovácsok és lakatosoké (collegium fab- rorurn), az ácsoké (collegium dendrophorum), a darócz-

Next

/
Thumbnails
Contents