Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893

— 22

E császár gyilkosság a vad zsoldosoknak teljes győzelmét, jelentette, mert a trónusért legtöbbet ígérő Didius Julianust kiáltották ki császárnak.

S ez a mozzanat ezentúl is a rómaiak történetében eltörölhetetlen szégyenfolt maradott.

A hosszú, de igen érdekes elbeszélés, melyet csak rövid kivonatban jegyezhettem le, kifárasztá Vesproniust, miért is felkértük, hogy az események folytatását most szakítsa félbe és majd azután, alkalomadtakor újból vegye fel elbeszélésének fonalát.

Vespronius beleegyezett s megígérte, hogy Julianus császár rövid történetét minél előbb elő-fogja adni nekünk és azután hozzákapcsolni a most (K. u. 194. évben) uralkodó császárnak Septimius Severusnak trónra emeltetését is.

Megköszöntük Vesproniusnak szívességét és készültünk egy kis kijárásra, főképen, hogy az apulumi iskolaügyekkel megismerkedjünk.

Vespronius szives volt házi ügynökét (negotiator) velünk küldeni, hogy annak kalauzolása mellett a római iskolákról némi ismereteket szerezzünk.

Az iskola. (Ludus, ludus literarum, schola).

Útra keltünk tehát, ismét bejártuk Apulum utczáit, sok ismeretes, már a múlt alkalmakkal leirt dolgokkal találkoztunk. A főutezákon keresztül mentünk s mellék- utczákon át Apulum külvárosába érkeztünk, hol az első kisebbrendü iskolát találtuk.

A szépmüveltségü ügynök útközben sokféle felvilágosítást adott nekünk az Apulumban levő iskolákról ; ideje erre elég volt, mert a déli meleg időben csak lassan mentünk s azonkívül az iskola, mint már emlitém, jó messze feküdt a központtól.