Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892

57

gozták az egész szobrot, itt reszeltek valamit, ott ezi- zeliroztak még egy kissé; föképen azon érczcsapokat, melyek az öntés helyein maradtak volt ügyesen távolították el és simították ki. Más szobroknál az ajkak, a ruházatnak egyes részei, fegyverei különböző anyagból, például ezüstből készültek. Egy mellékszobában szemléltünk még készletben álló bronzmécseseket háromágú gyertyátokat (candelabra), mérlegrészleteket) a fürdés alkalmával használt bó'rvakarókat (strigilis), bronztükröket, fésűket, findsiákat stb.

Yányolő műhely (Officina fullonica.)

A bronzművesnek igen érdekes műhelyét elhagyván, ismét több utczán mentünk át. mig egy váuyoló. műhelyhez értünk; ilyen műhely Apulumban több volt.

Óránk szerint épen déli 12 óra volt, midőn ezen nevezetes műhelybe érkeztünk, s mivel a ványolók épen szünetelvén, a reggelinél ültek, azért a szives gazda és ványolómester által vezetve, előbbször megnéztük a különböző helyiségeket, mi annál is szükségesebb volt, mert ezen mesterség nevezetes szerepet játszott az apulumiak mindennapi életében.

Minthogy a rómaiak öltözetében, de főképen a férfiak öltezetében a ványolt gyapotkelmék fordultak elő leggyakrabban s a ványolás véghezvitele az aunál előforduló szükséges berendezések és kezelések következtében a magánháznál rabszolgák vagy más családtagok által nem oly könnyen volt eszközölhető, mint például a fonás és a szövés, azért a ványo- lómesterség a legrégibb és legelterjedtebb kézművességhez tartozott s többnyire külön e czélra berendezett műhelyekben ment véghez.

A rómaiak a fehér gyapjú tógát mint hivatalos és