Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892

41

helyre állott volt, miután Marcus Didius (Severus) Jii- lianns császár csak 193-ik éviápri 1 ésmájusban uralkodott, uiána Cajus Pescennius Niger császár pedig Decius Clo- dius (Septimius) Albinus által háttérbe szorittatott, mig Lucius Septimius Severus császár épen most a sok viszálykodásnak véget vetett és egyedüli uralkodóvá lett.

Még egy darab'g politizáltunk, azután búcsút vettünk Rufustól és nejétől, hogy az ebéd előtti időt a városban va'ó körülnézésre hasznosan felhasználjuk.

Utunkat ez alkalommal is oly utczák felé vettük, hol főképen az iparosok és művészek műhelyeit nagyobb számban találhattuk, s melyekről a múlt évi leirásuukban még nem szóltunk volt,

Vert müvek. (Toreumata).

Betértünk egy műhelybe, melyben a mester (tore- ntes, caelator) épen kalapács segélyével vékony pléh- lemezőkből egy domborműves edény előállításával volt elfoglalva, Nagy bámulatunkra észre vetítik, hogy itt egy toreutistánál vagyunk, ki épen úgy és épen olyan eszközökkel dolgozott, a mint mi ezt mai napság nálunk is láthatjuk.

A fémek kalapálása, nyújtása és kihúzása által diszitményekkel ellátott edényeket és ezeknek részleteit, de összeforra«ztható szoborrészleteket is állított elő. Az itt látott szerszámok közt leginkább alkalmazta a mester kemény fából készült kalapácsot, különféle alakú kisebb üllőket és fémjelző vasokat, melyeknek segélyével díszítményeket vagy emberi, állati vagy növényi alakokat a pléhből kidomborított. Ezen eszközökkel a munkás a diszitéseket a pléh belső színéből kifelé kalapálta, finomabb részleteket azután kívülről meg befelé kalapálta vissza. Hogy a pléh e munkát jobban kiállja, a pléh bélszínét az úgynevezett nyúj-