Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1891
91 szalag szolgált, mely az áll alá lmzatott vagy a nyak körül szabadabban lógott. Fövegeket általában az iparosak, halászok, földraivesek, hajósok és utazók használtak, de a színházban a nap ellen az urak, sőt nők is viselték A kalapok és sapkák többnyire állati szőrből készített nemezből valók, nevezetesen a juhgyapjút és a kecskeszört használták e czélra. A nemezből készültek azonkívül durva takarók, talpak, harizsnyák, melyeknél csak a hüvelykujj volt külön varrva, mint nálunk a közkatonák téli keztyűi. A nemez-gyárosokat (coactiliarii) Apulumban is kellő számú polgártárs képviselte. Fodrász-üzlet. (Concinnator capillorum.) A puliim tarkaságai közé tartozik ez az üzlet, melyet rövid átpillantás czéljából felkerestünk; de nem voltam könnyű itt a tájékozódás. A fodrász, neje és két segéde a szó teljes ériéin ében elvolt foglalva, mert eznem annyira fodrász műhelyhez, mint inkább valami bazárhoz hasonlított, hol a vevők ki és bejártak, miközben egyesek fel is süttették hajukat. Első sorban megnéztük mindazon tárgyakat, melyek a nők fejdiszéhez tartoztak. Ezek voltak legkülönbözőbb kendők, melyet a fej körül kötöttek, de ugv, hogy vagy a homlokon lecsüngő hajfodrocskák (frou-frou) kilátszottak, vagy majdnem az egész fej szabadon maradott. Ezen igen tarka szinti kendők nagyrészben finom, drága szövetből készültek. A konty betakarására ott voltak a hálók (reticula). Szalagokat (taenia) fontak a hajba, vagy csak egyszerűen indult az ki a homlokról, körülvette a fejet és hátul csokorra köttetett. Ilynemű szalagokat bőrből gyártottak bronz, ezüst, arany cziffra-
