Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1890

lenségtöl egyaránt nyomatván kénytelen volt dicstelenül visszatérni, s a római birodalom mint IX. Leó életirója Vibertus mondja elvesztette fennhatóságát Magyarország fölött.1) Elkezdődtek a béke alkudozások. De ez igen nehezen ment, mert Endre és Béla hallani sem akartak az adóról, a császár pedig nem akart lemondani róla. Végre az l()53-ik évben a következőkben állapodtak meg1 2). A császár megtartja a lajtántuli tartományt,3) lemond minden igényelt főúri jogáról Magyarországot illetőleg és lemond az adóról. Endre pedig a császárt, minden ellenségével szemben kivéve az oroszt4 5) segíti. A követek megeskiidtek e pontokra.6) Azt hinné az ember, hogy ezzel felhagytak a császárok Magyarország meghódítására vonatkozó politikájukkal. Oh nem ! Mert még maga III. Henrik se mondott le tervéről ; más oldalról kísérte tehát meg a szerencsét, vélvén, ha neki nem is, de utódainak talán sikerülni fog Magyar- országot liiibér tartományúvá tenni és a birodalomba kebelezni. Ily czél lebegett szeme előtt, midőn a békekötés alkalmával szóba hozta Endre nem rég született Salamon fiának a császár Zsófia nevű lányával való eljegyzését.6) Ebből ugyan most még semmi sem lett, de később sikerült, s igy mint látni fogjuk alkalom és ok lett adva a császároknak ügyeinkbe való avatko1) Turóczy időrendre eltér a valótól, a mennyiben a pozsonyi esetet 1051-re, a győrit 1052-re teszi.

2) Turóczy II. 43. lap 110. „Ipse (imperator) nunquam Andrea e regi et successoribus ejus iuiinicaretur .. . Caesar autem in propria persona jure-jurando confirmavit omnia“.

3) Ezt most egyszer mindenkorra elvesztette a magyar.

4) Mert Endre neje, Anasztázia, orosz születésű volt.

5) Turóczy II. 43. lap 110.

6! Pray Lib. I. cap. 1. lap 58. „Pax inter utrumque novo t'oedere firmata, cum llenricus Sophiam filiolam Salamoni Andreae filio recens nato despondisset.“ — b] Turóczy II. 43 lap. „Filiam qouque suam, Sophiam nomine, filio regis Andreae daret in uxorenr.