Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1890
22 emberek a bölcs uralkodó által ügyesen let'ek felhasználva a legnemesebb czélra, a haza védelmére. A király, hogy ne legyenek ezek kénytelenek többé rabolni, földeket és fegyvert adott nekik, megparancsolván, hogy az ország lakóival békében éljenek. És igy származott a hires „merseburgi sereg“, a birodalomnak a szlávok és más ellenségek ellen való védőfala. Ezután megparancsolta az előrelátó király, hogy minden kilenczedik ember bekerített helyre, tehát város, erősség, vagy legalább falakkal körülvett faluba menjen. Megparancsolta, hogy minden termés harmadrésze ily helyekre szállíttassák. Ekkor erősítették meg az Elba mellettiMeisent,mely később biztositotta a német uralom terjedését Lausitzban. így szoktató Henrik a szászokat falak, zárt kapuk és várak mögött való életre. Ezért jogosan viseli a város alapitó nevét a szászoknál, mert Szászország és Thiiringia legrégibb városai ezen most a külső ellenség ellen emelt várakkal keletkeztek. Kell e ezeknél nagyobb bizonyíték a magyar kalandoknak világtörténelmi fontossága mellett ? A buzgó király ezt mind azért tetie, hogy a magyarok becsapásainak képes legyen ellent állani, és ime következményekben mily fontos lett ezen készülődés! De folytassuk tovább! Henrik lovas szolgálatra is szoktatta a szászokat, hogy igy a magyart, kinek serege csupán lovasokból állott, saját hadakozási módjával verhesse meg. Ezért alakított lovas szolgákból és cselédekből lovas csapatokat, s ezeket a hadi mozgalmak gyors és szabatos kivitelében, s a tömeges rohamban folyvást gyakorolta. Ezóta a gyalog katonai szolgálat sokat veszített becséből és fényéből, s a népseregből lovas sereg lett. (Véber II. k. 121—4.)