Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1890

9

két meghódították, bevették Szatmárt, s a Meszes hegységig nyomultak. (Névt. 19—23.)

Töhötöm innét Erdélybe ment, Almás vizénél Gyeló fejedelemmel megkiitközött, hol Gyeló az ütközetet és életét vesztette el. A fejedelem halálának hírére az egész tartomány meghódolt. (Névt. 24—29.)

E győzelem után Árpád újabb követséget küldött Szakaihoz, kívánván tőle a Zagyváig elterülő földet. A megrémült Szálán bár nem igen szívesen, beleegyezett. (Névt. 30—32.)

Mindezek három év lefolyása alatt történtek. A 892-ki év azonban még kedvezőbb vala Árpád birodalmának kiszélesítésére. (lseink honfoglalásának és győzelmeinek hire ugyanis hamar elhatott Németországba, melynek az erőteljes Szvatoplukkal Nagy-Morva ország fejével gyűlt meg a baja. Épen ezért Némethon királya Arnulf a vitéz magyarokat hívta segélyül S/.vatopluk ellen. Árpád elfogadta a meghívást.

így a magyarok a szlávok egyesülését, nemcsak a honfoglalás ténye által akadályozták meg, midőn a mai Magyarország területén lakó szláv népeket meghódították ; hanem, mint alább látni fogjuk Szvatopluk leverése által azon erőt, a melyet már akkor a szlávok merész fejők alatt ki tudtak fejteni, szétforgácsolták s Európát a szlávok részéről fenyegető veszélytől megmentették. Hogy pedig lássuk, mily nagy volt azon veszély, mely akkor a szlávok részéről Európát fenyegette, imc rövid áttekintését adom a szláv hatalom emelkedésének.

Az avarok birodalmának szétbomlása után (799) a Közép-Duna mindkét partján kisebb szláv fejedelemségek keletkeztek különböző főnökök alatt. Ezek közt az általános európai zűrzavarban és rendetlenségben Pr:-