Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1889
<u tan ismertetése. A római naptár. Prózai olvasmányul Liviusból felvétetett a köztársaság kora, a plebejusok és patríciusok egyenetlenkedése, a decemvirek. Költői olvasmány Phaedrus néhány meséje, Ovid Metamorphosisából Phaeton, a Fabiusok elveszte, végre Gabii városának bevétele czimtt darabok egészen, némely részek emlézve. Hetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Tk. Szamosi J. „Latin mondattana“ és Elischer József „Latinolvasókönyve“ a III. és IV. osztály számára. Tanította: Zlamál Ágost. Történelevi. Heti 3 órában. Előadatott az ó-kori népek története, kiváló tekintettel a görögök és rómaiak történetére, a különféle kormányformák és társadalmi átalakulásokra a császárság létrejöttéig Augusztus által. Tk. Vaszary Kolos „Világ- történelme“ hetedik kiadás. I. r. Tanította: Zlamál Ágost. Ásvány-, kőzet- és földtan alapvonalai. Heti 3 órában. Az elem, tömecs és parány fogalma. Chemiai képletek. Vegyü- let-i rokonság. A viz alkatrészeinek kiválasztása és egyesítése. A nevezetesebb savak, aljak és a sók. A szerves vegyületek s azoknak bomlása, a keményítő, szesz és az eczet. A könnyű fémek és ezek fontosabb vegyületei. Az ásványok alaki, phvsikai és chemiai tulajdonságai. Az ásványrendszerek átnézete. A főosztályok és nevezetesebb ásványainak ismertetése. A kőzetek nemei. A Vulkanismus hatása. A földrengés, földsiilyedés és emelkedés. A föld képződése és a földkérget alkotó rétegek. A fold történetének korszakai. Tk. Eoth Samu „Ásvány-, kőzet- és földtana“. Tanította: Szentmiklósy Jenő. Algebra. Heti 3 órában. Bevezetés az algebrába. Az ösz- szeadás, kivonás, arithmeticai arány, szorzás, osztás, hatványozás fogalma s ezekkel kapcsolatosan az egyenlet legegyszerűbb meghatározása, az egy és több tag megkülönböztetése, a eoeffi- ciens és a kifejezés rendezése. A kivonás általánosítása által az algebrai mennyiségek fogalma és a számsor kibővítése a negativ számokkal és ezeknek alkalmazása az öszszeadás és kivonásban egész számokkal vagyis az összevonás. Sokszorozás egész számokkal, kiterjeszkedve a kéttagúnk négyzetének és köbének képzésére. Az osztás, mint a szorzás ellentett művelete s vele a tört- és a geometricus arány fogalma és a törtekkel az osztási és szorzási műveletek, az egytagú és többtagú egésznek osztása (xB—yn): (x—y) s más ehez hasanló kifejezésekkel is és ezek alapján a geometriai haladvány fogalma, annak n-ik tagja az
