Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1889

49

kozáuak; aházat felgyujták, úgy hogy a veszélyben mind elvesztek, kivéve a tarenti Arcliippust és Lysist, De a többi városokban is ép’ ily szomorú véget értek a szövetkezetek. Házaik leégettettek, a tagok vagy megölettettek vagy szétkergettetettek. S ezzel a szövetkezetek meg is szűntek. A pythagoreusok politikai tekintélye és hatalma sírba szállott, csak Tarentben kelt még egyszer — habár rövid időre is - dicső életre. A Kr. e. 4 század elején Archytas, a pythagoreus még a fényűző Tarentumot is pythagoreusi polgári erény által tudta kormányozni. „Apollói múzsái művészetek és mennyiségtan, önuralmon alapuló és a lelki és testi tehetségek összhangzatos kikiképzésére irányzó életbölcseség egy elfajult nép közepette egy igazi hellen mintaképévé tette őt.-1) De Archytassal a politikai tekintély végkép a sírba szállott. S ha e sírra sirkövet kellene állítani, e szavak talán a legalkalmasabbak volnának arra: Önmagát vitte sírba. — A pythagoreusok bölcsészete és tudománya a szövetkezetek megszüntetése után tisztább és érettebb alakban közjó lett. A leghíresebb régibb pythagoreusok közt, kik önnálló müvekkel léptek fel s bölcsészeti systema- jukat tágabb körökben is megismertették, emlitésremél- tók Philolaus, ki Sokrates és Demokritos kortársa. Kóla mondják, hogy ő foglalta volna először írásba — -ipi oldó); ez. könyvben a pythagoreusok bölcsészeti rendszerét. Utana Klinias érdemel figyelmet, kiről azonban keveset mondhatunk, mert művei valódiságát a kritika megtámadta. Továbbá Simmiás és Kebes, kik Plato „Phädon“-ja szerint jó barátja! valának So- kratesnek. Hírnevesek még a lukani Okellus, lokrii Timäus, Echecrates és Akrio, tarenti Archytas — kiről már megemlékeztünk s kinek dóri tájnyelven irt

1) L. Ouitius i. m. II. 330. 1.

4