Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1889

is özönlöttek hozzá férfi és nö hallgatók egyaránt, szi- vök-lelkök egész teljével csüngtek mesterük eszméin, melyek áldásdús magvai hallgatói szivének termékeny talajára hullva s a gyakorlati életben érvényesítve, meg is termették a jó gyümölcsöket. Alsó-Olaszhonban a rend, szabadság, erkölcsiség és a törvény ismét ősi fényében tündökölt.1) Hogy Pythagoras azonban tanainak annál iidvösebb hatást és befolyást biztosíthasson, egy erkölcs-vallási, tudományos, de egyszersmind politikai községet alapított: a pythagorasi avagy a pythagoreu- sok szövetkezetét.

Megkezdette tehát Pythagoras uj honában nemes tevékenységét, melynek fényes eredményei által ő igazán „monumentum aere peren ni üst" emelt magának az emberiség müvelődéstörténelmében. Fogékony tanítványai mesterük eszméit terjesztők és némileg fejlesztek. Szövetkezetük tekintélyes hírnévre tett szert, mindinkább növekedett számban, hatalomban, dicsőségben egyaránt; az elbizakodottság átkos szelleme azonban lappangó kígyó gyanánt kisérte a boldogság édenében, megelégedésben, jámbor egyszerűségben minden bajtól ment ősszülőinkként élt pythagoreusokat. S ez elbizakodottság, eme lappangó kígyó csakhamar fölemelte undok fejét, megkezdő csábításait, s mint hajdan ősszülőink, úgy most a pythagoreusok sem valónak képesek a csábi tó szavainak ellentállani, — s inie ők is kiiizetnek édenökből, szétkergettetnek, gyülhelyeik leégettctnek ... de ne előzzük meg a történet folyamát.

Lássuk a szövetkezetei részletesen.

1) Justin. Histor. XX. 4.