Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

6

14. i, i — 1, i, í. Csak pár esetet hozok fel: hi 7; kis- sebbölenek 13; tilcsad meg 38; mi zonrndznknak 46; kt ugyan raktatok 99; mindeneknek rmkent valakinek ziksege vala 168 stb.

15. i, í = y. yi, yh. Következőkben : ytilözegbe 1, (máshelyt: kilő); fel fezytven 2 (itt diftongusból lett ei-ből); /ybe 10 (éjbe); csillagokat 11 ; hywsagokat 13; nyz 73 (/helyett); fyuva 137; hyna (hiv) 201 ; yppa 242; syr 246, s egy sorral alább: sir; hyit 152; hy/n beszed 153; jyz’zik 158.

16. i — y. Ritka: zamat/, fin/, leány/, valamennyi a 274-ik lapon; zomoroln/ 233; föld/ zeledeket 68. Volf az ő kiadásában ezeket nem/-vei, hanem i-vel Írja.

17. 0 — 0. Rövid és hosszú o között különbséget ugyan ismer, mint az a codex több helyéből kitűnik, de »7 Írásban nem tartja magát egy elvhez, rendesen csak rövid o t használ mindkettő jelzésénél. Példák a rövid óva: habörulanak 10; un?nk it; hamisak 29; iaramk 53; ny0 m<?rosagba 81 ; iz>l 40 (Udvarhelyt a j/lban rövid 0-1 mondanak ma is); haldiából 100.

18. ó — 00. A hosszú <f ezen megkülönböztetésére az egész codexen át csak nagyon szórványosan találni adatokat. Ilyek ezen: h00 5; ooá meg 63; oogy meg 107; tooba 77; 00zta 96 (ebben ma rövid 0 van); z00 137; oktatok 138; haWk (halók) 151; koov (- betegség) 256; varook (= várók 258. — Van még egy 0 betűje, mely úgy látszik szintén a hosszúság megjelölésére szolgált, de csak egy-két helyt fordul elő s ott is ma rövid 0 van, s ez az ó. Pl. kar/ml 195; haborég 208.

Volf Gy. a „Nyelvemléktár“ XII-ik kötetében ezt az o-t nem is tünteti fel, de a codex eredetijében hosszan van Írva mind a kettő. Lehet iráshiba is; lehet a hdbovog-bán pótló nyújtás az w^-nek ^-re változása következtében.

<9. u, ú «= v. Pl. bozzu állót 11, fordwlyanak 11; de