Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

4

I. HANGTAN.

b

A hangok jelölése.

A codex hangjai azonosak a mai népnyelv hangjaival, de jelei már nagyon sokban különböznek a maiaktól. LéI

nyegesebb sajátságai a hangok jelölésénél a követke?ők :

Magánhangzók (yöcalisok).

i. a —a. Az a hangot mindenütt úgy jelöli, mint a mai Írás; a hosszú a megkülönböztetésére alig van példa, hacsak a 206 ik lapon előforduló iraa és 37-en levő mondaa szavak végső magánhangzóját annak nem veszem, melyek tárgyi ragok is lehetnek, mint a szövegből kitűnik : Minden föld filyen urat: ü tüle kedeg: minden földan lakozok megindu- lyanak. Mert ü mondaa es lőnek. 37. Es táblát kérvén iraa János ü neve. 206.

2. d = a. Munkait 18; kiuanatosbak 18; hatra veted (= hátra) 19; felhazat 33; haborulanak 49; hamossag 81; toab (= tovább) 161; ostorlas 274. Az a'-nak ez a jelölésmódja a rendes; ritkábban található a következő:

3. a=aa. Zaal 10 (szál); En zamot meg taatam 30; adaa 54; zaapfogokot 55; naadnak vadít 61; zolaal 78; imádaa 227.

4. e = e. Bik^seg 32; le csenek 33; ellen 51; Zzrztőim 177; ieleUtn 240.

5. e é. Ezekben: Kz'vilek ne hamossohanak engemet 30; Es iffiaknak ért/lmet ad 30; Tákencs ram 30; vázátek («= vezeték) 31; kikeresd (kikérésé) 33; érőben; (in virtute) 34; Emlékezik (emlékezik) 165; márt (quia) 208

6. Hosszú e. — ee. Wirern (fovea) 82; eeyee (éjjel) 223: eest löt volna 231; mzzrem (audeo) 147. (Ez az utolsó é is lehet, mint a mi vidékünkén ma is ^vel mondják: „Ne mérj hezza nyól- ni“) mérész (merész). Az itt felhozott eseteken kívül alig van a hosszúság feltüntetve.