Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

35

5) a -ván, -vén végzetű határozói igenévvel és van segéd ige f. jelenével: kik bocsatvan vannak ti hozjatok 135 („qui missi sunt.“)

6) a -kod képcős igével: En neken kel te tüled kerez- telkednem 14; („baptizari.“)

7) a melléknévvel és egy segéd igével: Es jesus hivatalos lön 142. („vocatus est." Vulg.)

8. az -ol, öl képzős igével : Hogy mindenben tiztesöllyön. 171. („honorificatur.“ Vulg.)

A ható igeképzés egészen a mai.

Más hangtani változások a hangtanban és a szavak közt fellelhetők.

Igeragozás.

Az igeragozás lényegében szintén megegyező a mostanival, csak a hangtani eltérések találhatók fel itt is mint a képzésnél, mik abban nyilvánulnak, hogy a ragok is néhol teljesebb, máshelyt rövidebb töhez járulnak ; a szótő végén némely ragok előtt felujuló vocalisok (ma : u ü), mint a co- dexek nyelvében rendesen, úgy itt is egy fokkal nyíltabbak a mostaniaknál pl. mondonok ; inekellyönk 122; felkelnünk 127; öltözjönk u. o. Teljesebb tőhez járul pl. itt: elközelej- tcnek 12b, ma : közelitnek.

Azon v tövü igéknél, melyek a i. jelenben a v helyébe -sz képzőt nesznek az egyes számú második személy alanyi ragokkal úgy alakúi, hogy az sz megnyúlik lezs 183 ( léssz,) sőt aluszik igének is ilyen alakja van: aloozs 233 (alszol); a megyen igének tő hangzója megnyúlik: meegy 56; megy 115; 3-ik személye rendesen -n rágós: hizen 124; vagyon, mindenütt. Előfordul a többes szám harmadik személyében a tesz igének ezen tárgyi rágós alakja is: teziek 217. (teszik.)

Ugyan ezen v tövű igék a rendes ragozástól teljesen eltérnek az elbeszélő múltban, úgy alanyi, mint tárgyi ragozásban, igy :

V