Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1887

látható, hogy ö is vidékünknek leginkább csak északi hegyes részét kutatta át tüzetesebben.

Vidékünket bejárta Fuss Mihály is, ki előbb tanár volt Nagyszebenben, azután pedig ág. hitv. lelkész Nagy- Csürön, hol 1883-kiápril 17-én meghalt.

Fuss M. Erdély flórája kutatásában és irodalmi összeállításában nagy és lelkiismeretes tevékenységet fejtett ki, s ezért nagy érdemeket szerzett magának. Növénygyűjteményét a nagyszebeni „Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften“ örökölte.

Erdélynek szorgalmas és buzgó természetbúvárai diszes sorában kiváló helyet foglal el Csató János, kir. tanácsos és Alsófehérmegye alispánja (1874 óta), ki Al- vinczen 1833 ápril Ir- született.

Már az 1868-ki év körűi gazdagította természet- tudományi és főkép floristicus munkáival az Erdélyi Muzeum-Egylet Évkönyvei tartalmát. A legujabbi időkig megjelent számos munkái és gazdag herbáriuma nevezetes és sok adatot szolgáltatnak a természetbarátoknak.

Pávai Vájná Elek, a vegytan és természettudományok tudora, ki Nagyenyeden született 1820-ban és Budapesten elhalt 1874-ben, hasonlóképen bejárta a többi közt a Nagyenyed és Gyulafehérvár között fekvő vidéket és az itt talált növényekről jelentést tett az „Österreichische botanische Zeitung “-bán.

A helybeli füvészek közül fel kell említenem Rekkert Dániel, idősb. Zangerl Károly és Fischer gyógyszerészeket és Váradi Károly gyógyszerészeti segédet. Ezek

8