Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1887

métlése, német mondattan, nagyobb prózai és költői müvek olvasása, költemények elszavalása. Havonként egy Írásbeli dol­gozat. Herder-Cid románczaiból i., 2., 3., 4., 5. Tk. Szemák J. „Német mondattan,“ I. r. Dr. Szemák István, Német ol­vasókönyv III. r. Dr. Heinrich Gusztáv, Herder-Cid románczai. Tanította: Dr. Cserni Béla. Történelem. Heti 3 órában. Róma a császárság alatt po­litikai és műveltségi szempontból. A középkori intézmények alakulása: a népvándorlás, a keleti császárság, az izlam, a karolingok és az egyház. A középkori intézmények virágzása ; a frank birodalom feloszlása és államalakulások; a népván­dorlás bevégződése, a császári föhatalom, a hűbériség, a csá­szárság és a pápaság küzdelme; a keresztes hadak; a pápa­ság politikai hatalomtelje. A középkori intézmények bomlá­sa; a pápai hatalom csökkenése, a nemzeti államok külön­válása, a császárság; Eürópa államai a középkor végével, re- nésszansz, találmányok. Tk. Vaszary Kolos Világt. II. k. Ta­nította: Dr. Temesváry János. Növénytan. Heti 2 órában. A növények boncztani szer­vezete. A virágos és virágtalan növények testének külső ta­goltságai. A növények életfolyama főbb vonalaiban. A növé­nyek csoportosítása természetes rendszer szerint. Linné és Endlicher rendszereinek ismertetése. A növények földrajzi elterjedése, a növénytannak története. — Növénytani kirán­dulás. Tk. Roth Samu. A növénytan alapvonalai. Tanította: Dr. Cserni Béla. Mennyiségtan. Heti 4 órában, a) Algebra IV. osztály tananyagának ismétlésével kapcsolatban elsőfokú két és több ismeretlenü egyenletek, a hatványozás azon részei, melyek a szorzásnál nem fordulnak elő, minők: a szorozmány, a há­nyados és hatvány hatványozása s megfordításaik, a hatvá­nyok jelei, a negátiv kitevő értelme s alkalmazása, a zérus kitevő, a kéttaguak 4, 5 és magasabb hatványai s a Páscál-

Next

/
Thumbnails
Contents