Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886

határozatokba? Elismerte-e ő is, miként a zsinat határozatikig kimondta, IV. Victort törvényes pápának? Tör- ténetiróink, az egy Katona Istvánt kivéve, részint világos, részint homályos szavakban azon nézetüknek adnak kifejezést, hogy II. Gejza a paviai zsinaton, ha személyesen nem is vett részt, de követei által az ott hozott határozatokba beleegyezett és egyházával együtt IV. Victort törvényes pápának ismerte el. Ezen nézetük igazolására történetíróink a már emlitett „epistola praesidum con- cilii“-re hivatkoznak, a melynek végén levő aláírások között ezek is olvashatók: „Rex Hungarorum per legatos suos et litteras suas consensit. “x)

Mielőtt a felvetett kérdés azon részének bonczolga- tásába ereszkedném, hogy II. Gejza elfogadta-e a paviai zsinat határozatait, és igy IV. Victort az egyház fejének elismerte-e, vagy nem, ki kell mondanom, hogy kérdésem első részének, vájjon II. Gejza magát a zsinaton követei által képviseltette-e, kiderítése meg nem állapítható; részint mivel az epistola praesidum concilii-n kivűl egyéb erre vonatkozó adatunk nincs; részint, mert ezen egy adatra, koholmányai és az abban foglalt kirívó ellenmondások miatt, építeni teljességgel nem lehet. Ugyanis szavai részint a zsinat egyéb hivatalos jegyzékeivel, részint az egykorú krónikák feljegyzéseivel nem egyeznek. A paviai zsinat egyes körülményeit e miatt manapság megállapítani szerfölött nehéz.

Ha a zsinat hivatalos iratát, a már többször említett epistola praesidum concilii-t, a különböző feljegyzésekkel egybevetjük, azonnal szembetűnik, hogy az előbí) így például Szalay László „Magyarország Története“, Lipcse, 1852. I.köt. 251.1. jegyzetében: „Katona mindenkép ügyekszik magával elhitetni, hogy Gejza a paviai conciliumban — ő természetesen conciliabulumnak nevezi — követei által nem vett részt, de a concilium irományai ellenkezőt bizonyítanak.“

+

33

3