Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886

6

jesen ismeretlen eszméknek hódoljon. Míg az ősi vallás a hősi erények melegágya volt és a szilaj erő, vitézség volt legfőbb eszményképe; addig a Szent-István által behozott, vagy jobban mondva megszilárdított keresztény vallás szelidséget, alázatosságot, a világ múlandó kincseinek megvetését, szóval oly erényeket tűzött lei legfőbb czélúl, melyeknek egyelőre ellentétbe kellett jönni a nemzeti geniussal, és igy az új szokások és erkölcsök egyhamar meg nem gyökerezhettek. Mig azonban a forrás és átalakulás ezen processusa lassudan végbement, szükségképen lankadásnak kellett beállani a nemzet testében. Szent-István a veszélyt, melylyel a nemzetet a kel- letinél tovább űzött harczi kalandok miatt ellene felbőszült európai népek szövetsége fenyegeti 1 été, a keresztény vallás és az európai civil isatio befogadása által ugyan elhárította; de más részről nem kisebb veszély mutatkozott, midőn a német birodalom császár-királyai a magyar nemzet testén az átalakulás következtében észlelt lankadást, saját előnyük és befolyásuk megszilárdítására és lassanként fönhatóságuk elismertetésére szerették volna felhasználni. E titkos tervük azon pillanattól fogva, midőn nyugatról az első térítő szerzetes magyar földre lépett, annak sikerültéig, soha föl nem adatott. ^jgjgjjjjj

A német császár-királyok ezen nagyravágyó törekvése több századon keresztül veres fonalként húzódik végig hazánk történetében. Szent-István ugyan maga is útat nyitott a német befolyásnak, mert azt hitte, — és ebben nem is csalatkozott, — hogy a nemzetünkre már életkérdéssé vált nagyszerű átalakítást annál szerencsésebben és gyorsabban viheti keresztül; de azért az ő uralkodása alatt ezen befolyás nemzetünk politikai életének és függetlenségének legkisebb rovására sem szol-