Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886
Csakhamar azon kellemetlen meggyőződésre kellett azonban Octaviánnak ébrednie, hogy pápaságának fénye mindinkább halványul, elveszti maga alatt a szilárd talajt és pápaságának alig lehet egy pár napnál többet jósolni. Ezen eszmével annyival is inkább meg kellett barátkoznia, mert bárhol mutatkozék, a római nép őt gúnyos megjegyzésekkel fogadta.1) A nála minden tekintetben kiválóbb Rolandot ellenben, — miután Frangipani Oddo római nemes segélyével a fogságból megszabadíttatott, — a legnagyobb tüntetések között kisérte a nép Rómán át Ninfába, hol 1159. szeptember 20-án az egyházi törvények által előirt szertartások pontos megtartása mellett fel is szenteltetett III. Sándor néven.2) Ezen időtől fogva Octavian pápasága — a császárpárt könnyen megszámítható kis zömét kivéve — a főbbek ép úgy, mint a nép előtt, törvényességének zománczát is elvesztette; mindenki előtt szent meggyőződéssé vált azon nézet, hogy Octavian határtalan dicsvágyból kész volt magát a pápasággal egyetemben Frigyes eszközévé aljasí- tani. Miután III. Sándor kimondta ellenfelére az egyházi qneos insidiasque téténderint, licet, per diversas partes mendacia exquisita transmiserint, defecerunt tarnen.“ *) Vita Alex., Watterichnél i. m. II. köt. 379. lap. „Clamabant pueri contra ipsum ecclesiae invasorem, dicentes ; Maledicte, Miiis Máledicti, Dis- manta compagnum (i. e. qui socii tűi mantum rapis) non eris papa, non érts papa! Alexandrám vojumus, quem Dens élegit. Mulieres quoque blaspheman- tes ipsum haereticum et eadem verba ingeminabant et alia derisoria carmina decantabant. Accedens autem ad eum quidam Brito audacter dixit ei: Quid facis insane, patriae mors Octaviane ! Cur praesumpsisti tunicam dividere Christi ? Iam, iam pulvis eris, modo vivis, cras morieris.“ 2) Vita Alex., Watterichnél i. m. II. köt. 380. lap; —- Epist. Alex, ad Januensem Archieppum, Watterichnél i. m. II. köt. 457. lap. „senatores cum nobilibus et populo venientes nos et fratres nostros per urbem magniflce et honorifiee cum immensis laudibus et praeconiis, campanis etiam in tran- situ nostro ubique pulsantibus, conduxerunt.“ Vita Alex.. Watterichnél i. m. II. köt. 380. és következő lapjai.