Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1885

volt működése; hisz c működést nagyrabecsüli maga az Ur is, midőn Dániel prófétája által igy szól: „ Kz értel- telmesek pedig tündökölni fognak, mint az égboltozat fénye ; és a kik igazságra oktatnak sokakat, mint a csillagok örökön örökké.“ (/2. 3.) Vallási kötelmeit is híven teljesítette, mint hivatott nevelőhöz illik. Ott volt az iQu- sággal a tanteremben; ott az üd'tő májusi szórakozásokon; de ott a templomban és körmeneteken. Az ifjúsággal szívesen végezte keresztény katholikus kötelmeit; tanításaiban a kér. kath. alapot szemei elől soha sem tévesztette; mert ő nem feledkezett meg Sz. János ama nevezetes mondásáról: „A ki eltávozik és nem marad Krisztus tudományában, annak nincs Istene; a ki megmarad e tudományban, övé az Atya is, a Fiú is.“ (IL Ján. 9.) Kath. tanárnál ez oly momentum, melyet a világ bárminő tudománya ostromolhat, de meg nem dönthet soha. E remény boldogítja őt ott, hol a világ minden tudománya a szeretetben össze olvad.

Légy boldog nemes lélek, mert olyan téren működtél, mely a világ komoly férfiai előtt mindig úgy fog becsültetni, mint a hires classicus szónok és bölcsész Ciceró előtt is becsült volt, a ki nagyszerűen bevallotta, hogy semmi sem hoz a társadalomra nagyobb hasznot, mint a tanitásés nevelés. Azéit, midőn az oktatás ügyének tett szolgálatokat, a nemes érzelmeket kívánta testületünk veled szemben méltányolni: e sorok Írója is az általad hosszú időn át éreztetett tiszta barátság adóját kívánja ezen egész közvetlenséggel irt pár sorban leróni.

fzabo Sstván.