Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1884

hisz a tankönyvek után már kellőképen megismerkedtünk azokkal.

FÖczélom itt csak reá mutatni arra. hogy a kártékony állatok kínzása embertelenség, a hasznosokat üldözni és gyötörni pedig oktalanság, gonoszság. S hogy ifjú barátaim minden tétovázás nélkül rögtön felismerhessék az állatvilágban rejtekező vagy nyíltan fellépő ellenségeinket és oltalmuk alá vehessék jótevőinket, ime a hat csoportot kettőbe olvasztom össze, felsorolván először a leggyakrabban előforduló kártékony — és másodszor a leginkább hasznos állatokat a szokott természet- rajzi rendszer sora szerint. A rósz hir úgy is hamarább és könnyebben terjedvén, mint a jó, e helyen az elsőket csak névszerint egy-egy megjegyzéssel, az utóbbiakat pedig némi elmegjegyzésekkel kisérve fogom felemlíteni.

A) Kártékony emlősök és olyanok, melyek szerfölötti szaporodásuk által azokká lehetnek :

1. A vadmacska (Felis catus). A házi macskához hasonlít, csakhogy annál jóval nagyobb. Prémje barnás-szürke, sötét ke- resztcsikokkal, farka feketén gyűrűzött. Nyáron át sürii erdőkben és sziklás helyeken tartózkodik ; télire pedig falvak közelébe költözködik. Tápláléka: őzborju, nyúl, egér, hörcsög, mindenféle vad és házi szárnyas a siketfajdtól le a sármányig ; a házi szárnyasok közül lúd, kacsa, tyuk.

2. A hiuz (Felis Lynx.) Leggyakrabban Mármarosban és Székelyföldön fordul elő, hol sötét, szikláserdőkben tartózkodik. Óvakodó állat, a házi állatokban ritkán teszen kárt, de ha egy. szer egy nyájra rákapott, akkor abban egy-két éj alatt roppant pusztítást visz véghez vérengzési vágyból.

3. A róka (Canis vulpes). Hires tyukász, libatolvaj, nyul- vadász és halász.

4. A farkas. (Canis lupus.) Házi állatainkban különösen télen át tesz sok kárt.

5. A vidra. (Lutra vulgaris.) A havasi patakok mentét nagyon kedveli s a haltenyésztőknek legveszedelmesebb ellensége.

6. A vidra-menyét. (Lutra-Lutreola.) Nálunk ritkán fordul elő.

7 A görény-menyét. (Mustela putorius). A mézet nagyon kedveli, s rabol mindenféle állatot, emellett szenvedélyes ege- rész, miért is e jó tulajdonságáért többen védelmük alá vették; de ha hasznosságát összehasonlítjuk a kárral, melyet különö-