Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1884
44 Magyar r.yclv. Heti 3 órában. Az egyszerű és szép irály lényege és alkalmazása. A szemléletesig és élénkség tényezői. A hangsúlyos cs időmértékes verselés szabályai. Clasiscus versnemek. Rimes időmértékes sorok. Rimtan, kötött versszakok. Válogatott olvasmányok az egyszerű és szép prózából. Verstani olvasmányok. Minden két hétben egy-egy iskolai Írásbeli dolgozat. Tk. Névy L. Stilistika I. R. és Tomor-Vái ady Olvasókönyv. Tanította: Szentmikiósy Jenő. Latinnyelv. Heti fi órában. Az alaktannak vázlatos és esettanak tüzetes ismétlése mellett előadatott a gerundium és supinum használata, továbbá a participium és infinitivus hasz nálata tüzetesen, melvet követett az idő- és módtan. A hangtan ismétlése és verstan ismertetése. A római naptár. Próza olvasmányul Liviusból felvétetett a köztársaság kora, a plebejusok és patríciusok egyenetlenkedése, a decemvirek. Költői olvasmány Ovid Metamorphosisából Phaeton, Dedalus és Ikarus, végre Gabii városának bevétele czimü darabok egészen, némely részek emlézve. Tk. Kiss-Schultz Mondattana és Gya korló könyve ; — Elischer latin olvasókönyve a III. és IV. osztály számára, — A hangtan a Szepesy által átdolgozott Al- vari féle hexameterek nyomán, a verstan is Szepesi nyomán ismertetett. Minden héten egy iskolai írásbeli dolgozat. Tanította Szabó István. Németnyelv. Heti 3 órában. A mondattan részei, u. m. szóegyeztetés, szóvonzat. mondatkötés és szóhelyezés, a helyes irás főszabály ti, rövid verstan. Fordítás szó-és írásban magyarból németre és viszont. Szóelemzés és emlézés az olvasmánynyal kapcsolatban. Tk. Ballagi K. Német nyelvtana és Mozart Deutsches Lesebuch II. r. Tanította dr. Cserni Béla. Történelem. Heti 3 órában. Előadatott az ókori népek története, kiváló tekintettel a görögök és rómaiak történetére, a különféle kormányformák és társadalmi átalakulásokra a császárság létrejöttéig Augustus által. Tk. Vaszary Kolos Világtörténelem I. r. Tanította Légárd József. Ásvány és kőzettan, valamint a geológia elemei. Heti 3 órában. Vegyület, vegyülési rokonság. Vegyiilet és keverék. Ve- gyületi arány. Tömecs, parány s ezeknek súlya. Chemiai képlet. Sav, alj, só. A nevezetesebb vegyületek s azoknak előálitása A viz. alkatrészei, ezeknek kiválasztása és egyesítése. A szerves vegyületek s azoknak bomlása. A keményítő, szesz és az ecet
