Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1884

végén fekete szegélylyel. Koponyája mögött mindkét oldalon fekete folt van. Vannak azonban világosszürkés hátú s csaknem egészen fekete példányok is. — Hamar megszelidithető, fogságban eleinte harap, de harapása csekély s nem veszélyes; főkép egerekkel táplálkozik.

6. A sötétzöld sikló (Zamenis atrovirens), fölül fekete zöld, fején és nyakán sárga foltokkal, hátán és farkán szabálytalan zöldes csikolással. Alul sárgás-fekete csikókkal akként tarkáivá, hogy a csikók oldalain szélesebbek. Táplálékát gyikok, egerek és kisebb kígyók teszik. Harapása ártalmatlan.

7. A csikóit sikló (Elaphis quadriradiatus), ez a nálunk előfordulóknak legnagyobbika. Színezete fölül barna, a nyak- szirttŐl négy purhuzamosan futó fekete ciikkal, mely csikók sárga és fehér pontozattal tarkáltak s közölük kettő a farkig ér, a másik kettő pedig egyesülve a fark végéig nyúlik, oldalai világosabbak, minden pikkely félhold alakú folttal. Hasa szép, élénk sárga, teje lapos, orrlyukai között félhold alakú folt van. Szemén át a szájszögig fekete vonal húzódik, Állkapcsai sárgás fehér szegélyzetiiek. Ártatlan és hasznos állat, de — be kell vallanunk, hogy itt-ott még tyúktojást is elhord az ólakból.

8. A káspi sikló (Coluber caspius) a budai hegyek közt nem ritna. Hasznos.

9. A cseri sikló (C fuscus). Dalmátiában tartózkodik leginkább. Ártalmatlan állat.

1. A

D) Hasznos kétéltűek:

zöld lombász (Hyla arborea), Fákon tartózkodik,

hol legyekkel, levéltetvekkel és levelészekke! táplálkozik.

2. A gyepi béka (Rana tempóraria). Kertekben tartózkodik, hol hasznossá válik rovarok és férgek pusztítása által.

3. A kecske béka (Rana esculenta), tói lakos, mely rovarokkal és csigákkal táplálkozik.

4. A közönséges varangy (Pelobates communis).

5. A házi varangy (Buío calamita).

6. A zöld varangy (B. viridis,) és a tűzi varangy (Bombi- nator igneus), ez és az előbbiek azáltal válnak hasznosokká, hogv táplálékukat rovarok, férgek és csigák képezik.