Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1883
13 Verstani olvasmányok. Minden két héten egy egy iskolai Írás beli dolgozat. Tk. Névy L. Stil istika I. r. és Toraor-Várady. O!varókönyv III. k. Tanította Szentmiklósy Jenő. Latinnyelv. Heti (j órában. Az alaktannak vázlatos és esettannak tüzetes ismétlése mellett előadatott a gerundium es supinum haszná’ata, továbbá a participium és in.initivus hasz« nálata tüzetesen, melyet követett az idő- és médtan. A hangtan ismétlése és veTstan ismertetése. A római naptár. Prósa olvasmányul Liviusból felvétetett a köztársaság kora. A plebeiusok és patríciusok egyenetlenkedése, a decemvirek. Költői olvasmány Ovid Metarmorphosisábó! Phaöton, Dedalus és Ikarus végre Midás czimü darabok egészen, némely részek emlézve. Tk. Kies-Schultz Mondattan és gyakorló könyve, — Ebscher latin olvasókönyve a III. és IV. osztály számára. — A hangtan a Szepesy által átdolgozod A!vari féle Hexameterek nyomán, a verstan is Szepesi nyomán ismertetett. Minden héten egy iskolai Írásbeli dolgozat. Tanította Szabó István. Német nyelv. Heti 3 órában. A mondattan részei, u. m. szóegyeztetés, szóvonaat, n ondatkötés és szóhelyezés, a helyes iiás főszabályai, rövid verstan. Fordítás szó és írásban magyar« DÓI németre és viszont. Szóelemzés és emlézés az olvasmánynyal kapcsolatban. Tk. Ballagi K. német nyelvtana és Mozart DeutscheseHesebuch II. r. Tanította dr. Cserni Béla. Földrajz. Heti 2 órában. A magyar osztrák monarchia politikai földrajza, tekintetni a legujabbkori események fej'ő- désére. Tk. dr. Cherven Flóris az ,,Osztrák-Magyar“ monarchia földirata tanította Pál István. Történelem. Heti 3 órában. Klőadatott az ókori népek története, kiváló tekintettel a görögök és rómaiak történetére, a különiélé kormáoyformák és társadalmi átalakulásokra a császárság létrejöttéig Augustus által. Tk. Vaszary Kolos Vi= lágtöríénelem J. r. tanitotta Pál István. ásvány és kőzettan, valamint a geológia elánéi. Heti 3 órában. Vegyület, vegyülési rokonság. Vegyület és keverék. Ve gyületi arány. Tömecs, parány s ezeknek súlya. Cbemiai képlet Sav, alj, só. A nevezetesebb vegyületek s azoknak előállítása. A víz alkatrészei, ezeknek kiválasztása és egyesitése. A szerves vegyületek s azoknak bomlása. A keményítő, szesz és az ecet. A könnyű fémek és ezek fontosabb vegyületei. Az ásványok alaki,’.physicai és chemiai tulajdonságai. Az ásványrendszerek átnézete. A főosztályok és nevezetesebb ásványainak ismertetése. A kőzetek nemei. A Vulkanismus hatása. A földrengés, földsülyedés és emelkedés. A föld képződése és a földkérget alkotó rétegek. Tankönyv Krisch — dr. Koch A. A természet« rajz vezérfonala III. rósz. Tanitolta Szentmiklósi Jplö. Algebra. Heti 3 órában. Bevezetés az algebrába. Az ösz- szeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás fogalma s ezekkel kapcsolatosan az egyenlet legegyszerűbb meghatározása, az
