Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1882

Földrajz. Heti 2 órában. A magyar-osztrák monárokfa po- Ktikai földrajza tekintettel a legujabbkori események fejlődésé­re. Tk. Dr. Cberven Flótis, ,Az osztrák-magyar monarchia föld- irata.“ Tanította Légárd József. Történelem. Heti 3 órában. Előadatott az ókori népeié tör­ténete kiváló tekintettel a görögök és rómaiak történetére, a különféle kormányformák és társadalmi átalakulásokra a csá­szárság létrejöttéig Augusztus által. Tk. Vaszary Kolos, Világ­történelem I. rész. Tanította Légárd József. Ásvány- és kőzettan, valamint a geológia elemei.. Heti 3 órá­ban. Vegyület, vegyülési rokonság. Vegyületés keverék. Vegyü- leti arány. Tömecs, parány s ezeknek súlya. Chemiai képlet. Sav, alj, só. A nevezetesebb vegyületek s azoknak előállítása. Á víz alkatrészei, ezeknek kiválasztása és egyesítése. A szerves vegyületek s azoknak bomlása. Á keményítő, szesz és az eczet. A könnyű fémek és ezek fontosabb vegyületek . Az ásványok alaki, physikai és chemiai tulajdonságai. Az ásványrendszerek átnézete. A főosztályok és nevezetesebb ásvá­nyainak ismertetése. A kőzetek nemei. A Vtrlkániamus hatása. A földrengés, földsülyedés és emelkedés. A föld képződése és a földkérget alkotó rétegek. Tankönyv Kri scli — Dr. Koch A., A természetrajz vezérfonala III. rész. Tanította. Sz.entrniklósy Jenő. Algebra. Heti 3 órában. Bevezetés az algebrába. Az össze­adás, kivonás, szorzás osztás, hatványozás fogalma s ezekkel kapcsolatosan az egyenlet legegyszerűbb meghatározása, az egy és több tag megkülönböztetése, a coefficiens és a kifejezés rendezése. A kivonás általánosítása által az algebrai mennyi­ségek fogalma és a számsor kibővítése a negativ számokkal, s ezeknek alkalmazása az öszeadás és kivonásban egész számok­kal vagyis az összevonás. Szokszorozás egész számokkal kiter­jeszkedve a kéttaguak négyzetének és kőbének képzésére. Az osztás mint a szorzás ellentett művelete s vele a tört fogalma és a törtekkel a szorzási és osztási műveletek, az egytagú és többtagú egészek osztása (x?L yn ):(x — y) s más ehhez hasonló kifejezésekkel is és ezek alapján a geometriai haladvány fogal­ma, annak n-ik tagja és összege. A hányadosok átalakításai s a törtszámokkal való műveletek. A tört-törtek. Az első fokú egy ismeretlenü egyenletek begyakorlása az eddigi munkálatok közt is szerepelván, most következett azok teljesebb tárgyalás

Next

/
Thumbnails
Contents