Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881
— 12 illenek s még ott is tenyészhetnek, hol létezhetésének föltételeit már egyetlen más teremtmény sem találja : épen úgy kellett, hogy ők földünk fejlődésekor a legelsők lettek légyen, s már akkor felléptek, mikor még más, szabad szemmel látható lény földünkön nem létezhetett volna. A mikroskop azonban nemcsak a szerves világ háztartásának ismereteit és a teremtmények életfeltételeit mutatja, hanem elénk tárja minden élet keletkezési föltételeit és a keletkezési alakokat is ; megoldhatja a mikroskop tehát a legnehezebb kérdést : az élet keletke= zésének kérdését is. Láthatjuk ezekből, minő magasztos feladata van a mikroskopnak a tudományos vizsgálódások terén általában; de láthatjuk azt is, hogy ez nélkülözhetlen segédeszköz minden iskolában. Ha ezt mellőzik, a természetrajz és a vegytan iskoláinkban felületes, száraz és szellemiség nélküli tananyaghalmaz marad, sőt bátran kimondhatjuk, hogy egyedül a mikroskop alkalmazásának köszönhető az, hogy ezen tudományágak tanulása nem alaptalan dolog többé. Minő lendületet nyert az állattan az iskolákban, mióta Leeuwenhoeck Delftben először (1676) az általa látott ázalagokkal foglalkozott ? ! Hasonló felvirágzásnak örvend a növénytan, mióta a mikroskop oly alakot kapott, a melyben az a növényboncztan tanulmányozására alkalmassá vált, s ezért az olasz Malpighi (1623- 1694.) s az angol Grew (1628—1711.) valamint már említett hollandi Leeuwenhoeck (1630-1723) a mikroskop segélyével a no vén) boncztant annyira kifejlesztették, hogy ezen biztos utón már óriási léptekkel lehet előre haladni. Minő más, s mennyivel kedvezőbb alakot ölt az ásványtan az iskolában, mióta Beudant, Nikol, Cotta Brewster, LIenri Clifton Sorby, Vogelsang, Zirkel, Tscher- mak, Koch Antal és sok más tudós az ásvány- és kő- zetvizsgálásokba behozták a mikroskopnak alkalmazását! Vizsgálnunk kell tehát a mikroskop segélyével a szerves lények elemi alkatrészeit: a sejteket, az azokat
