Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1880

40

erkölcsi erények ápolásának szükségét s egy tanév fontos feladatainak megoldására és czéljainak elérésére szolgáló üdvös eszközökre mutató beszéddel a tanévet megnyitottnak nyilvánította. Daczára a szigornak, melyet a felvételi vizsgálatoknál alkalmaztunk s daczára annak, hogy többen az alsó osztályokból részint tanítói , részint katonai pályára távoztak, a beiratások eredménye fényesnek mondható, a mennyiben a hat osztályba 188%. tanévben összesen 222 tanuló iratkozott beB.) A tanmenet főbb mozzanatai.

1. ' A tanári kar Nagy Istvámnak Csik-Somlyóra s Szabó Istvánnak Csik-Somlyóról e gymnasiumhoz tanári és finö- veldei aligazgatói minőségben történt kölcsönös áthelyezése és Dorgó József gör. kath. lelkésznek a román nyelv tanárává való kinevezése által kiegészittetvén, lelkiismeretes pontossággal és készodaadással törekedett hivatásának megfelelni s a gondozására bízott ifjú sarjadékot a középtanoda czéljaihoz képest oktatni és úgy a fensőbb intézeteknek, mint az életnek nemesen képezni. A megkezdett munkát semmi kedvezőtlen változás nem akadályozta; ellenben több a tanári működés sikerére s általában a ta. nitási ügy haladására nézve kedvező mozzanat jegyezhető föl e tanév köréből. A kiválólag tanári téren kifejtett tevékenység szép eredményét mutatta föl ugyanis Szentmiklósy Jenő azáltal, hogy az év folyama alatt a budapesti tudományegyetemen a tanári vizsgát letette s a vegytanból mint melléktárgyból s a természetrajzból mint főtárgyból tanképesitő oklevelet nyert. A szoros értelembe vett tanári működés mellett irodalmi tevékenységet fejtett ki a tanártestület minden tagja az ,erdélyi rom. kath. irodalmi társulat" körében, s többen a társulati közlöny „Közművelődés“ szerkesztésénél való segédkezessél. Ezenkívül Szabó István „A buzaszentelés", „IJbnapi mise és körmenet* czimü népszerű füzeteket adott ki; Cserni Béla a bölcsészettudori oklevél elnyerése ezéljából. „Eszmék a föld felületének változásairól* czimü terjedelmes értekezést irta és adta ki, sőt a szóbeli tudori vizsgálat első felét jó sikerrel le is tette; Ávéd Jákó 1875 óta a meteorologiai észleleteket vezeti, s ezek eredményei a „Meteorológiai és földdelejessógi m. kir. központi intézet évkönyveidnek V. s következő köteteiben s ezen tanintézet évvégi „Értesitőjé“-